Kismedencei süllyedések, vizelet- és székletinkontinencia kezelése

A medencefenék területét érintÅ‘ funkciózavarokról, elváltozásokról még napjainkban is kevés érintett mer beszélni, továbbra is a tabu-témák közé sorolhatóak. Ezen problémák közé tartoznak a nÅ‘i kismedencei szervek süllyedéses állapotai (genitális prolapsus vagy descensus) , a vizelet- és székletinkontinencia, vagy a húgyhólyag vizelet- és a végbél székletürítési zavarai. Ezért lehetnek meglepÅ‘ek a következÅ‘ számok: A népességnek kb. 25-45%-a küzd a kismedence süllyedés és/vagy inkontinencia valamilyen formájával. Ez azt jelenti, hogy ez a betegségcsoport gyakoribb a népesség körében, mint a magasvérnyomás vagy a cukorbetegség. Mivel a tabu-téma a páciensben szégyenérzetet szül, sokszor a kórképnek csak egy elÅ‘rehaladott stádiumában fordul a páciens orvoshoz. A medencefenék egy olyan izmokból és kötÅ‘szövetbÅ‘l álló réteg, ami a szeméremcsont és a farokcsont között feszül ki, és kétoldalt a medencecsonton rögzül. Ez a réteg támasztja fÅ‘ként alá a kismedencei szerveket, mint a húgyhólyagot, a méhet és a végbelet. Egy jól működÅ‘ medencefenék ezeknek a szerveknek a megtámasztásán kívül segíti a húgycsÅ‘ és végbél záró izomzatát is a záró funkcióban, emellett fontos szerepe van a szexualitásban is, mivel egy egészséges, tónusos medencefenék segítséget jelent az orgazmus elérésénél mindkét fél számára. A medencefenék szerkezete az életkorral gyengülhet, emellett vannak más, bizonyítottan hajlamosító tényezÅ‘k, amelyek megléte esetén a medencefenéki kórképek kialakulására még nagyobb az esély. Ilyen a várandósság, a hüvelyi szülés, a krónikus székrekedés miatti erÅ‘ltetett hasprés, a krónikus köhögés például dohányzás vagy asztma miatt, a túlsúly vagy az állandó emelgetéssel járó fizikai munka. Egy lazább szerkezetű medencefenéknél, ennek következtében tágabb hüvelynél házasélet közben az érzÅ‘idegeket kevesebb inger éri, a páciensek egy részének ez a fÅ‘ panasza. De meggyengült medencefenék esetén kialakulhatnak ennél súlyosabb problémák is. A leggyakoribb megbetegedések a stresszinkontinencia (terhelés hatására a vizelet elcsepegése), hüvelyfali gyengeség, hüvelyfali süllyedések, méhsüllyedés, vagy súlyosabb esetben a méh elÅ‘esése, de fennállhat vizelet elakadás vagy akár székletinkontinencia is. Méheltávolításnál szintén megbomlik a medencefenék egyensúlya, így egy ilyen műtét után évekkel késÅ‘bb hüvelyfali süllyedés, hüvelycsonk elÅ‘esés alakulhat ki. Rendelésünk ezt a kivizsgálási folyamatot hivatott lerövidíteni, a diagnosztikát pontosítani, amellett, hogy a páciens összetett panaszaira a legmegfelelÅ‘bb kezelési tervet állítjuk fel. Amennyiben a fent leírtaknak megfelelÅ‘ panaszai vannak, szakrendelésünket szerdai napokon keresheti fel vizsgálat céljából.
​
Méhsüllyedés
Descensus uteri, Prolapsus uteri

Definíció: Méhsüllyedés akkor alakul ki, amikor a medencefenéki izmok és szalagok meggyengülnek és megnyúlnak, és többé nem nyújtanak megfelelÅ‘ alátámasztást a méhnek. Ekkor a méh „lecsúszik” a hüvelybe, sÅ‘t, akár elÅ‘ is boltosulhat a hüvelybÅ‘l. Méhsüllyedés bármely életkorban elÅ‘fordulhat, de gyakrabban érint olyan menopauzában lévÅ‘ nÅ‘ket, akiknek egy vagy több hüvelyi szülésük volt.
Az ehhez a kórképhez hozzájáruló meggyengült medencefenéki izmok kialakulásának több oka is lehet, ezek a következÅ‘k:
-
A támasztó szövetek terhesség és/vagy szülés alatti károsodása
-
A gravitáció hatása
-
Ösztrogénhiány
-
Éveken keresztüli hasat érintÅ‘ erÅ‘lködés
Kisfokú méhsüllyedés általában tünetmentes és nem igényel kezelést, sokszor csak a nÅ‘gyógyászati vizsgálaton derül rá fény. KésÅ‘bbi stádiumban viszont már panaszokat okozhat, és ekkor már szükség van terápiára.
​
Tünetek:
A méhsüllyedések súlyossági fokban különbözhetnek egymástól. Egy kisfokú süllyedésnél, mint azt elÅ‘bb írtuk, általában nincsenek tünetek, az alábbiak inkább a késÅ‘bbi stádiumokra vonatkoznak:
-
kismedencei diszkomfort érzés, húzó jellegű fájdalom
-
hüvelybÅ‘l kiboltosuló, tapintható testszövet
-
vizeletürítési problémák, akár inkontinencia, akár vizeletelakadás
-
székletürítési nehezítettség
-
deréktáji fájdalom
-
olyan érzés, mintha kislabdán ülne, vagy mintha valami kilógna a hüvelyébÅ‘l
-
szexuális problémák, olyan érzés, mintha a hüvelye veszített volna a feszességébÅ‘l
-
a tünetek általában reggel jobbak, estére rosszabbá válnak.
Mikor kell ezzel orvoshoz fordulni?
​
Tünetmentes méhsüllyedés tulajdonképpen nem feltétlenül szorul orvosi kezelésre, természetesen a medencefenéki izmok erÅ‘sítésével, rendszeres gátizomtornával az állapot rosszabbodása lelassítható, akár meg is állítható, így ennek végzése kifejezetten javasolt. A torna betanulásához megfelelÅ‘ szakemberre, a szakterületen belül jártas nÅ‘gyógyászra, gyógytornászra van szükség.
Tüneteket okozó, életminÅ‘séget rontó stádiumban viszont már megfelelÅ‘ kezelés kell.
Mi okozza a kórképet?
A medencefenék izmokból, szalagokból és kötÅ‘szövetbÅ‘l álló komplex rendszer, amely biztosítja a kismedencei szervek, mint pl. a húgyhólyag helyben tartását. Ez a komplex idÅ‘vel meggyengülhet, hajlamosító tényezÅ‘ egy korábbi szülési trauma vagy a medencefenéki izmok folyamatos feszülés alatt tartása.
​
Ilyen kockázati faktorok az alábbiak:
​
-
hüvelyi szülés, mely bizonyítottan hajlamosít.
-
életkor, fÅ‘leg menopauza után, miután lecsökken az ösztrogénszint
-
méheltávolítás, ami által a medencefenék komplex rendszere megbomlik
-
genetika, hiszen az öröklött kötÅ‘szöveti gyengeség is közrejátszhat a kialakulásában
-
elhízás, ez szintén bizonyítottan hajlamosít
Lehetséges szövÅ‘dmények
Az alábbiak alakulhatnak ki méhsüllyedés következtében:
​
-
Fekélyek: Nagyfokú méhsüllyedésnél az elÅ‘esÅ‘ méhtest maga után húzza a hüvelyt, és a hüvelyhám kifordulhat, elÅ‘boltosulhat a hüvelybÅ‘l, és a fehérnemű kidörzsölheti. Ennek a tartós dörzsölésnek a következtében a hüvely ezen része kisebesedhet, kifekélyesedhet, súlyos esetben elfertÅ‘zÅ‘dhet, begyulladhat.
-
Más kismedencei szerv süllyedése: Méhsüllyedés mellett más kismedencei szerv süllyedése is fennállhat, mint pl. a hólyag vagy a végbél süllyedése. A húgyhólyag süllyedésénél, vagyis hólyagsérvnél (cystocele) a mellsÅ‘ hüvelyfal kitágul, és az elÅ‘tte lévÅ‘ húgyhólyag elÅ‘reboltosul a hüvelybe. Ez vizeletelakadást, húgyúti fertÅ‘zéseket okozhat. A végbél süllyedésénél vagyis végbélsérvnél (rectocele) a hátsó hüvelyfal lazul meg, és a végbél domborítja be a hátsó hüvelyfalat. Ez székletürítési nehezítettséggel járhat.
Hogyan készüljön fel a vizsgálatra?
ElÅ‘ször is írja össze a tüneteit, és azt, hogy azok mikor kezdÅ‘dtek. Jegyezze fel a már kezelt betegségeit, amelyekre gyógyszert szed, és azt is, hogy milyen gyógyszerbÅ‘l mennyit.
Ha az állapotával kapcsolatos kérdései vannak, azt is jegyezze fel elÅ‘re, mivel a vizsgálat izgalmában a nagy része kimegy az ember fejébÅ‘l. ElÅ‘zze ezt meg.
Milyen orvosi kérdésekre számíthat?
A vizsgálat során az alábbi kérdések nagy valószínűséggel elÅ‘ fognak kerülni, érdemes már elÅ‘re átgondolni a válaszokat.
​
-
Milyen tünetei vannak?
-
Mikor kezdődtek a panaszok?
-
Az idÅ‘ múlásával panaszai rosszabbodtak?
-
Vannak fájdalmai? Ha igen, milyen erÅ‘sségűek?
-
Van-e olyan helyzet, ami ront a panaszain, pl. köhögés vagy emelés?
-
Tapasztal vizeletvesztést (inkontinenciát)?
-
Fennáll Önnél krónikus köhögés, asztma, COPD?
-
Ismert Önnél krónikus székrekedés? Kell erÅ‘lködnie székletürítés közben?
-
Sokat kell emelgetnie a munkában vagy otthon?
-
Tapasztal visszatérÅ‘ húgyúti fertÅ‘zéseket?
-
Tapasztal szexuális együttlét közben fájdalmat vagy vizeletvesztést?
-
Van valamilyen kezelt betegsége?
-
Szed valamilyen gyógyszert? Ha igen, miket?
-
Anyai vagy apai ágon fordult elÅ‘ másnál is méhsüllyedés vagy egyéb kismedencei probléma?
-
Volt hüvelyi szülése? Hány alkalommal?
-
Van még gyermekvállalási szándék?
Vizsgálat
A vizsgálathoz hozzátartozik egy kismedencei vizsgálat, mely nagyon hasonlóan zajlik egy rutin nÅ‘gyógyászati vizsgálathoz. Ezalatt a szakember megvizsgálja a medencefenék szerkezetét, a medencefenéki izmok erÅ‘sségét, a kismedencei szervek pozícióját, és néhány teszttel megállapítja, hogy az elváltozás, amennyiben valóban fennáll, milyen súlyossági fokú. A vizsgálat álló és fekvÅ‘ helyzetben is elvégzendÅ‘.
A kismedencei vizsgálathoz hozzátartozik egy kismedencei és egy medencefenéki ultrahang vizsgálat, melyekkel az eltéréseket pontosabban számszerűsíteni lehet, és ez pontosabb diagnózist és kezelést tesz lehetÅ‘vé a késÅ‘bbiekben.
Speciális kérdÅ‘ívek kitöltése segítségével még inkább pontosítható a betegség, illetve az is megvizsgálható, hogy mennyiben befolyásolja az állapota az életminÅ‘ségét.
Vizeletürítési illetve székletürítési problémák esetén még további vizsgálatokra lehet szükség (pl. urodinámia, vizelettenyésztés, lásd vizeletinkontinencia, hólyagsérv diagnosztika…)
Mik a lehetséges kezelési módok?
A kezelés megválasztása függ az eltérés súlyosságától, emellett attól is, hogy fennáll-e esetlegesen egyéb medencefeneket érintÅ‘ defektus, pl. hólyagsérv, végbélsérv.
Enyhefokú eltérésnél elegendÅ‘ a rendszeres kontroll mellett végzett szakszerű, lehetÅ‘leg képzett gyógytornász által betanított gátizomtorna (Kegel-gyakorlatok). Kiváló segítséget jelenthetnek a különbözÅ‘ biofeedback eszközök, melyek elektronikája segítséget nyújt abban, hogy a laikus páciens a megfelelÅ‘ izmokat mozgassa meg, és hasznos lehet a hüvelysúlyok használata is.
A torna elején, amikor a páciens még sokszor nem érzi biztosan a megfelelÅ‘ izmokat, segítséget jelenthet néhány hónapig az elektrostimulációs kezelés, melyet megfelelÅ‘ háttérintézmény esetén kórházi körülmények között is végezhetünk, de jó alternatívát jelentenek az otthon használható hüvelyi fejjel rendelkezÅ‘ kézi elektrostimulációs eszközök (lásd hüvelyi elektrostimuláció).
Amennyiben a fenti kezelés nem jár eredménnyel, a konzervatív kezelés magába foglalja még a pesszárium terápiát. A hüvelyi pesszáriumok általában szilikonból készült, több méretben és formában elérhetÅ‘ eszközök. A vizsgálat során a szakorvos kiválasztja a páciens számára legmegfelelÅ‘bbet, és megtanítja annak napi használatára.
Bizonyos esetekben ezek együtt véglegesen megoldják a beteg panaszait, máskor csak a műtétig alkalmazzuk Å‘ket. Amennyiben a páciens elzárkózik a műtéttÅ‘l, vagy az valamilyen más betegség miatt ellenjavallt, a pesszárium akár évekre szólóan is nagyon jó alternatívát jelenthet.
A postmenopausában a pesszárium használatát gyakran érdemes kiegészíteni ösztrogén terápiával. A legtöbb esetben ez ösztrogéntartalmú hüvelyi krémet jelent, de alkalmanként szájon át szedhetÅ‘ tabletta formájában is alkalmazzák. Ennek az az oka, hogy az ösztrogén pozitívan befolyásolja a medencefenék funkcióját.
Műtét
A károsodott vagy meggyengült medencefenéki szövetek helyreállítása céljából szükségessé válhat a műtéti terápia akár hüvelyi, akár hasi úton. A süllyedés műtéti megoldásánál lehetséges saját szövet felhasználása, de lehetséges szintetikus műanyag sérvháló használata is a jól megválasztott esetekben. A vizsgálat eredményétÅ‘l függÅ‘en méheltávolításra lehet szükség, de fontos tudni, hogy napjainkban a méhsüllyedés már méheltávolítás nélküli műtéttel is helyreállítható.
IntézettÅ‘l és a süllyedés típusától függÅ‘en laparoszkópos műtét is elvégezhetÅ‘. Ilyenkor a hason több apró metszést ejtenek, és az operáló eszközöket ezeken a nyílásokon keresztül helyezik be a hasba. A köldökön keresztül egy vékony kamerát vezetnek be, amely egy monitorra van csatlakoztatva, és azon keresztül látható a felvétel.
Annak megválasztása, hogy a fenti műtéti lehetÅ‘ségek közül melyikre esik a választás, függ a páciens állapotától, az intézettÅ‘l és az operáló orvostól is. Mindegyik típusú műtétnek vannak elÅ‘nyei és hátrányai is. Ennek megbeszélésére a kezelÅ‘orvossal folytatott konzultáción van lehetÅ‘ség.
Ha további gyermekvállalási szándék áll fenn, a műtétet érdemes a késÅ‘bbiekre halasztani, mivel egy terhesség és szülés újra felboríthatja a műtéttel helyreállított anatómiai viszonyokat.
Komoly belgyógyászati betegségek mellett, amikor egy ilyen műtétnek komoly ellenjavallata van, érdemes inkább a pesszárium terápia mellett dönteni.
Életmód és otthoni praktikák
Attól függÅ‘en, hogy milyen súlyos a méhsüllyedés, ezek az otthoni praktikák javíthatnak a páciens állapotán.
​
-
gátizomtorna
-
székrekedés megelÅ‘zése
-
nehéz súlyok emelésének és hasi erÅ‘lködésnek a megelÅ‘zése
-
köhögéses állapotok kezelése, ha van rá mód
-
túlsúly, elhízás esetén a normál testsúly elérése
Gátizomtorna
Nagyon fontos, hogy a tornánál a megfelelÅ‘ izmokat tornáztassuk, így elsÅ‘ lépés a medencefenéki izmok megtalálása. Ehhez üljünk le egy kényelmes székre enyhén szétnyitott lábakkal. KövetkezÅ‘ lépésnek képzeljük el, hogy egy szellentést vissza akarunk tartani. Ehhez össze kell szorítani a végbélhez közeli izomcsoportot a végbél záróizmán kívül, és eközben érezni lehet egy kis mozgást a hüvelybemenetnél. Az ekkor összeszorított izomcsoport a medencefenéki izomzat. Ezután képzeljük el, hogy a pisilést meg akarjuk szakítani, és a vizeletet vissza akarjuk tartani. Mindkét esetben éreznünk kell a hüvelyben egy kis szorítást, ezzel együtt egy emelÅ‘ mozgást. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy jól csináljuk, két ujjunkat a hüvelybe helyezve az összehúzásnál éreznünk kell a szorítást az ujjakon. Ha még mindig kételyeink vannak, érdemes felkeresni egy – a témában jártas – szakorvost vagy gyógytornászt, aki segít a torna megtanulásában. A tornát mindig vizeletürítés után, üres húgyhólyaggal végezzük. Az immár beazonosított medencefeneket húzzuk össze, és tartsuk összeszorítva 10 másodpercig. Ezután teljesen lazítsuk el szintén 10 másodpercig. Ezt egymás után tízszer végezzük el, egy ilyen sorozat körülbelül 3 percet vesz igénybe. Ezt a tízes sorozatot ismételjük meg a nap folyamán 3-5-ször, reggel, délután és este. Eleinte lehet, hogy csak 3-4 másodpercig tudjuk összehúzva tartani az izomcsoportot, de gyakorlással ez javulni fog, fÅ‘ a kitartás.
Ezek a tornagyakorlatok bárhol és bármikor elvégezhetÅ‘ek, a legkényelmesebb persze ülés vagy fekvés közben. Legyünk türelmesek. Körülbelül 4-6 hét után a legtöbb páciens már észlel javulást a tünetekben, de a nagyobb mértékű javuláshoz általában 3 hónap kitartó gyakorlásra van szükség.
​
Prevenció
A mellsÅ‘ hüvelyfali süllyedés megelÅ‘zéséért tehetünk a mindennapokban is. Az alábbi tanácsok betartásával csökkenthetjük a kórkép kialakulásának lehetÅ‘ségét:
​
-
Rendszeres gátizom torna (Kegel-gyakorlatok, medencefenéki izomzat tornája): Ennek részletesebb leírását megtalálja honlapunkon. A torna megtanulásához viszont erÅ‘sen javasolt egy szakember felkeresése.
-
Székrekedés megelÅ‘zése, kezelése: Nehéz tárgyak emelésének elkerülése, emelés esetén helyes technika alkalmazása (inkább lábizmokkal emeljünk, ne csípÅ‘bÅ‘l vagy hátból)
-
Köhögés megszüntetése (a dohányzás abbahagyása, krónikus légcsÅ‘gyulladás, asztma kezelése)
-
Ideális testsúly fenntartása, elérése (a súlyfelesleg leadásával sokat javíthatunk a tüneteken is)
-
​
Forrás: www.mayoclinic.org
MellsÅ‘ hüvelyfali süllyedés
Cystocele, cystourethrocele, hólyagsérv, húgyhólyagsérv, anterior prolapsus, anterior descensus

Ennél a kórképnél a húgyhólyag és a hüvely közti támasztószövet meggyengül és megnyúlik, és ennek eredményeképpen a húgyhólyag beleboltosul a hüvelybe. A gátizmok túlfeszülése is közrejátszhat a kórkép kialakulásában. Ilyen túlfeszülés létrejöhet hüvelyi szülésnél, krónikus székrekedésnél, krónikus köhögésnél, vagy nehéz súlyok emelésénél. A kórkép gyakrabban alakul ki, vagy a már létrejött panaszok általában súlyosbodnak a menopausa után, amikor a vér ösztrogén szintje lecsökken. Enyhefokú mellsÅ‘ hüvelyfali süllyedésnél a konzervatív terápia is hatékony lehet. Súlyosabb esetben viszont rekonstrukciós műtétre lehet szükség az eredeti anatómiát megközelítÅ‘ helyzet kialakítására.
Tünetek
Enyhefokú elváltozásnál általában a páciens nem tapasztal semmilyen tünetet. KésÅ‘bb a következÅ‘ panaszok szoktak elÅ‘térbe kerülni:
-
hüvelyi teltségérzés, a kismedence „telítettségérzése”
-
diszkomfort érzés köhögésnél, erÅ‘kifejtéskor, emelésnél, vagy hajolásnál
-
vizeletürítés után a páciens úgy érzi, hogy nem ürült ki teljesen a húgyhólyagja
-
derékfájás
-
visszatérÅ‘ húgyúti fertÅ‘zések
-
fájdalmas szexuális együttlét
-
vizeletvesztés szex közben
-
elÅ‘rehaladottabb esetben a szeméremrésben megjelenÅ‘ idegentest-érzés, mely tapintásra egy puha tojásra emlékeztethet
-
A panaszok hosszasabb állást követÅ‘en fokozódnak, fekvÅ‘ helyzetben javulnak.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
A fenti panaszok esetén javasolt a szakorvosi vizsgálat, mivel ez a betegség önmagától nem jön helyre.
Mi okozza a kórképet?
A medencefenék izmokból, szalagokból és kötÅ‘szövetbÅ‘l álló komplex rendszer, amely biztosítja a kismedencei szervek, mint pl. a húgyhólyag helyben tartását. Ez a komplex idÅ‘vel meggyengülhet, hajlamosító tényezÅ‘ egy korábbi szülési trauma vagy a medencefenéki izmok folyamatos feszülés alatt tartása.
Ilyen kockázati faktorok az alábbiak:
-
hüvelyi szülés, mely bizonyítottan hajlamosít.
-
életkor, fÅ‘leg menopauza után, miután lecsökken az ösztrogénszint
-
méheltávolítás, ami által a medencefenék komplex rendszere megbomlik
-
genetika, hiszen az öröklött kötÅ‘szöveti gyengeség is közrejátszhat a kialakulásában
-
elhízás, ez szintén bizonyítottan hajlamosít
Hogyan készüljön fel a vizsgálatra?
ElÅ‘ször is írja össze a tüneteit, és azt, hogy azok mikor kezdÅ‘dtek. Jegyezze fel a már kezelt betegségeit, amelyekre gyógyszert szed, és azt is, hogy milyen gyógyszerbÅ‘l mennyit.
Ha az állapotával kapcsolatos kérdései vannak, azt is jegyezze fel elÅ‘re, mivel a vizsgálat izgalmában a nagy része kimegy az ember fejébÅ‘l. ElÅ‘zze ezt meg.
Milyen orvosi kérdésekre számíthat?
A vizsgálat során az alábbi kérdések nagy valószínűséggel elÅ‘ fognak kerülni, érdemes már elÅ‘re átgondolni a válaszokat.
-
Mikor kezdődtek a panaszok?
-
Tapasztal vizeletvesztést (inkontinenciát)?
-
Tapasztal visszatérÅ‘ húgyúti fertÅ‘zéseket?
-
Tapasztal szexuális együttlét közben fájdalmat vagy vizeletvesztést?
-
Fennáll Önnél krónikus köhögés, asztma, COPD?
-
Ismert Önnél krónikus székrekedés?
-
Van olyan helyzet, ami javít a panaszain?
-
Van olyan helyzet, ami ront a panaszain?
-
A családban van valakinek hasonló betegsége?
-
Volt hüvelyi szülése? Hány alkalommal?
-
Van még gyermekvállalási szándék?
A vizsgálat, diagnózis
A vizsgálathoz hozzátartozik egy kismedencei vizsgálat, mely nagyon hasonlóan zajlik egy rutin nÅ‘gyógyászati vizsgálathoz. Ezalatt a szakember megvizsgálja a medencefenék szerkezetét, a kismedencei szervek pozícióját, és néhány teszttel megállapítja, hogy az elváltozás, amennyiben valóban fennáll, milyen súlyossági fokú.
A kismedencei vizsgálathoz hozzátartozik egy kismedencei és egy medencefenéki ultrahang vizsgálat, melyekkel az eltéréseket pontosabban számszerűsíteni lehet, és ez pontosabb diagnózist és kezelést tesz lehetÅ‘vé a késÅ‘bbiekben.
Speciális kérdÅ‘ívek kitöltése segítségével még inkább pontosítható a betegség, ezt segítik szükséges esetben még a 2-3 napos vizelési naplók is.
Ebben az esetben a leggyakrabban szükségessé válik a vizeletvizsgálat és a vizelettenyésztés elvégzése is, esetenként vesefunkciós laborral kiegészítve.
Az urodinamikai vizsgálatokkal a vizelettartás eltéréseinek diagnózisa pontosítható. Egyszerűbb esetekben csak vizeletáramlás mérésre van szükség (uroflowmetria), komplikáltabb esetben cystometria és uroflowmetria együttes elvégzésére lehet szükség, mely alatt a hólyag steril folyadékkal történÅ‘ feltöltése során vizsgálható a húgyhólyagnak a vizelettartási kapacitása több egyéb tényezÅ‘ mellett. Ilyenkor megvizsgáljuk azt is, hogy a vizelet maradéktalanul ki tud-e ürülni vizeletürítéskor (residuum mérés).
Mik a lehetséges kezelési módok?
A kezelés megválasztása függ az eltérés súlyosságától, emellett attól is, hogy fennáll-e esetlegesen egyéb medencefeneket érintÅ‘ defektus, pl. egy méhsüllyedés.
Enyhefokú eltérésnél elegendÅ‘ a rendszeres kontroll mellett végzett szakszerű, gyógytornász által betanított gátizomtorna (Kegel-gyakorlatok). Kiváló segítséget jelenthetnek a különbözÅ‘ biofeedback eszközök, melyek elektronikája segítséget nyújt abban, hogy a laikus páciens a megfelelÅ‘ izmokat mozgassa meg.
A torna elején, amikor a páciens még sokszor nem érzi biztosan a megfelelÅ‘ izmokat, segítséget jelenthet az elektrostimulációs kezelés, melyet megfelelÅ‘ háttérintézmény esetén kórházi körülmények között is végezhetünk, de jó alternatívát jelentenek az otthon használható hüvelyi fejjel rendelkezÅ‘ kézi elektrostimulációs eszközök.
Amennyiben a fenti kezelés nem jár eredménnyel, a konzervatív kezelés magába foglalja még a pesszárium terápiát. A hüvelyi pesszáriumok általában szilikonból készült, több méretben és formában elérhetÅ‘ eszközök. A vizsgálat során a szakorvos kiválasztja a páciens számára legmegfelelÅ‘bbet, és megtanítja annak napi használatára.
Bizonyos esetekben véglegesen megoldja a beteg panaszait, máskor csak a műtétig alkalmazzuk. Amennyiben a páciens elzárkózik a műtéttÅ‘l, vagy az valamilyen más betegség miatt ellenjavallt, akár évekre szólóan is nagyon jó alternatívát jelenthet a pesszárium.
A postmenopausában a pesszárium használatát gyakran érdemes kiegészíteni ösztrogén terápiával. A legtöbb esetben ez ösztrogéntartalmú hüvelyi krémet jelent, de alkalmanként szájon át szedhetÅ‘ tabletta formájában is alkalmazzák. Ennek az az oka, hogy az ösztrogén pozitívan befolyásolja a medencefenék funkcióját.
Mikor és hogyan történik az operáció?
Konzervatív terápiára nem javuló esetekben vagy elÅ‘rehaladott stádiumban szükségessé válhat a műtéti terápia. A műtét általában hüvelyi úton történik, és célja az elÅ‘reboltosuló mellsÅ‘ hüvelyfal eredeti pozícióba történÅ‘ visszaállítása a medencefenéki szalagok és kötÅ‘szöveti lemezek összehúzásával, feszesebbé tételével. Nagyon meggyengült szövetek esetén a műtét eredményesebbé tehetÅ‘ szintetikus hálók és szalagok beépítése által. A hálóimplantációs műtétek minden implantációs műtéthez (sérv, emlÅ‘ stb.) hasonlóan egy magasabb rizikójú műtéti csoportba tartoznak, így a pácienseknél nem minden esetben végezhetÅ‘ek el. Ennek eldöntése a szakorvosi konzultáción történik. Ha még gyermekvállalási szándék áll fent, a műtétet érdemes a gyermek(ek) megszületése utánra halasztani, ugyanis egy szülés hajlamosít a kórkép kiújulására.
Ha a mellsÅ‘ hüvelyfali süllyedést (cystokelét) terheléses (stressz) inkontinencia kíséri, a műtét kiegészíthetÅ‘ inkontinencia szalag beépítésével is. Ezek a szalagok leggyakrabban TOT-szalagok (TVTO-szalagok), itt az elnevezés a műtéti technikára utal.
Prevenció
A mellsÅ‘ hüvelyfali süllyedés megelÅ‘zéséért tehetünk a mindennapokban is. Az alábbi tanácsok betartásával csökkenthetjük a kórkép kialakulásának lehetÅ‘ségét:
-
Rendszeres gátizom torna (Kegel-gyakorlatok, medencefenéki izomzat tornája): Ennek leírását megtalálja honlapunkon. A torna megtanulásához viszont erÅ‘sen javasolt egy szakember felkeresése.
-
Székrekedés megelÅ‘zése, kezelése
-
Nehéz tárgyak emelésének elkerülése, emelés esetén helyes technika alkalmazása (inkább lábizmokkal emeljünk, ne csípÅ‘bÅ‘l vagy hátból)
-
Köhögés megszüntetése (a dohányzás abbahagyása, krónikus légcsÅ‘gyulladás, asztma kezelése)
-
Ideális testsúly fenntartása, elérése (a súlyfelesleg leadásával sokat javíthatunk a tüneteken is)
Forrás: www.mayoclinic.org
Hátsó hüvelyfali süllyedés
végbélsérv, rectocele, posterior prolapsus, posterior descensus

Hátsó hüvelyfali süllyedésrÅ‘l akkor beszélünk, ha a végbelet és a hüvelyt elválasztó fibrózus kötÅ‘szövet (fascia) meggyengül, és ezáltal lehetÅ‘vé teszi a végbélnek a hüvelybe történÅ‘ beboltosulását. A hátsó hüvelyfali süllyedés másik megnevezése emiatt rektokele, mivel általában a rectum, vagyis a végbél az, ami beboltosul, de nem mindig. Ritkább esetekben a beboltosult hüvelyhám mögött vékonybél is lehet, ez az enterocele.
Egy kisfokú süllyedésnek általában nincsenek tünetei. Nagyobb fokú eltérésnél már kifejezett hüvelyi idegentest érzés léphet fel, vagyis a páciens azt érzi, hogy a hüvelybemenetnél egy eddig nem tapintható szövet dudorodik ki a hüvelybÅ‘l. Ez általában kellemetlen, de önmagában fájdalmat nem okoz.
Tünetek
- Diszkomfort érzés köhögésnél, erÅ‘kifejtéskor, emelésnél, vagy hajolásnál.
- Nehezített székletürítés. Székletürítés közben szükségessé válhat a beboltosulás hüvelyen keresztüli visszanyomása, ami által a székletürítés könnyebbé válhat.
- Székletürítés után a páciens úgy érzi, hogy nem ürült ki teljesen a végbele.
- Derékfájás
- Fájdalmas szexuális együttlét
- ElÅ‘rehaladottabb esetben a szeméremrésben megjelenÅ‘ idegentest-érzés, mely tapintásra egy puha tojásra emlékeztethet.
- A panaszok hosszasabb állást követÅ‘en fokozódnak, fekvÅ‘ helyzetben javulnak.
A páciensek egy része a hátsó hüvelyfali süllyedésen kívül tapasztalhat egyéb kismedencei szerveket érintÅ‘ süllyedéseket is, mint például a húgyhólyag, a méh vagy a vékonybelek süllyedését.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Panaszokat okozó esetben mindenképpen szükséges a szakorvosi vizsgálat. Az alábbi tünetek esetén kifejezetten javasolt a szakvizsgálat:
- Zavaró mértékű hüvelyi idegentestérzés, vagyis jól tapintható dudor, ami a hüvelybemenetet kitölti, akár elé is boltosulhat.
- Kezelésre nem javuló székrekedés a fenti panaszok mellett.
Mi okozza a kórképet?
Önmagában a felegyenesedés, két lábon járás akkora terhet helyez a kismedencére, hogy ez a legfÅ‘bb oka a rectocele kialakulásának.
Emellett hajlamosít még minden olyan tényezÅ‘, ami a kismedencére nehezedÅ‘ nyomást még inkább fokozza.
- krónikus székrekedés
- krónikus köhögés (asztma, légcsÅ‘hurut)
- tartósan fennálló nagysúlyú emelés (fizikai munka, sport közben)
- túlsúly, elhízás
A terhesség és a hüvelyi szülés szintén kockázatnövelÅ‘ tényezÅ‘k. Ennek az az oka, hogy a hüvelyt tartó és támasztó izmok, szalagok és a fascia a terhesség és a hüvelyi szülés alatt túlnyúlik és meggyengül. Ennek eredményeképpen minél több hüvelyi szülése en van túl egy páciens, annál nagyobb az esélye annak, hogy a késÅ‘bbiekben kialakuljon nála a kórkép.
Természetesen a genetika legalább ennyire meghatározó, így sokszor láthatjuk, hogy annál is létrejön rectocele, aki soha nem szült, illetve elÅ‘fordul, hogy 5-6 szülés után is nagyon feszes kismedencei szerveket látunk. Ha valakinek örökletesen erÅ‘s kötÅ‘szövetei vannak, nagyobb eséllyel fogja elkerülni a végbélsérvet.
Az alábbi tényezÅ‘k tehát megnövelik a rectocele kialakulásának a kockázatát:
Genetika: Mint az elÅ‘bbiekben leírtuk, a kötÅ‘szöveti gyengeség leginkább örökletes tényezÅ‘ktÅ‘l függ, ami befolyásolja a kismedencei süllyedések kialakulását.
Hüvelyi szülés: Szintén növeli a kismedencei süllyedések kialakulásának esélyét, így a végbélsérv kialakulását is.
Életkor: Az életkor elÅ‘rehaladtával valamennyire elsorvadnak a medencefenék izmai, csökken az elaszticitásuk, ami az izmok megnyúlását, meggyengülését okozhatja.
Túlsúly: Az elhízás szintén hajlamosít, mivel a plusz kilók folyamatos feszülés alatt tartják a medencefeneket, ami hosszú távon kismedencei süllyedéshez vezethez.
Hogyan készüljön fel a vizsgálatra?
ElÅ‘ször is írja össze a tüneteit, és azt, hogy azok mikor kezdÅ‘dtek. Jegyezze fel a már kezelt betegségeit, amelyekre gyógyszert szed, és azt is, hogy milyen gyógyszerbÅ‘l mennyit.
Ha az állapotával kapcsolatos kérdései vannak, azt is jegyezze fel elÅ‘re, mivel a vizsgálat izgalmában a nagy része kimegy az ember fejébÅ‘l. ElÅ‘zze ezt meg.
Milyen orvosi kérdésekre számíthat?
A vizsgálat során az alábbi kérdések nagy valószínűséggel elÅ‘ fognak kerülni, érdemes már elÅ‘re átgondolni a válaszokat.
Mikor kezdődtek a panaszok?
Milyen tünetei vannak?
Tapasztal székletürítési nehezítettséget?
Tapasztal vizeletvesztést (inkontinenciát)?
Tapasztal visszatérÅ‘ húgyúti fertÅ‘zéseket?
Tapasztal szexuális együttlét közben fájdalmat vagy vizelet-/ székletvesztést?
Fennáll Önnél krónikus köhögés, asztma, COPD?
Ismert Önnél krónikus székrekedés?
Folyamatos emelésnek, hajolásnak van kitéve a munkahelyén/mindennapjaiban?
Van olyan helyzet, ami javít a panaszain?
Van olyan helyzet, ami ront a panaszain?
A családban van valakinek hasonló betegsége?
Volt hüvelyi szülése? Hány alkalommal?
Van még gyermekvállalási szándék?
Milyen kezelt betegségei vannak, amelyre gyógyszert szed?
A vizsgálat, diagnózis
A vizsgálathoz hozzátartozik egy kismedencei vizsgálat, mely nagyon hasonlóan zajlik egy rutin nÅ‘gyógyászati vizsgálathoz. Ezalatt a szakember megvizsgálja a medencefenék szerkezetét, a kismedencei szervek pozícióját, és néhány teszttel megállapítja, hogy az elváltozás, amennyiben valóban fennáll, milyen súlyossági fokú.
Speciális kérdÅ‘ívek kitöltése segítségével még inkább pontosítható a süllyedés, és felmérhetÅ‘, hogy az életminÅ‘séget mennyire befolyásolja a kórkép.
Húgyúti panaszok együttes megléte esetén leggyakrabban szükségessé válik a vizeletvizsgálat és a vizelettenyésztés elvégzése is, esetenként vesefunkciós laborral kiegészítve.
Húgyúti panaszok esetén az urodinamikai vizsgálatokkal a vizelettartás eltéréseinek diagnózisa pontosítható. Egyszerűbb esetekben csak vizeletáramlás mérésre van szükség (uroflowmetria), komplikáltabb esetben cystometria és uroflowmetria együttes elvégzésére lehet szükség, mely alatt a hólyag steril folyadékkal történÅ‘ feltöltése során vizsgálható a húgyhólyagnak a vizelettartási kapacitása több egyéb tényezÅ‘ mellett. Ilyenkor megvizsgáljuk azt is, hogy a vizelet maradéktalanul ki tud-e ürülni vizeletürítéskor (residuum mérés).
A kismedencei vizsgálathoz hozzátartozik egy kismedencei és egy medencefenéki ultrahang vizsgálat, melyekkel az eltéréseket pontosabban számszerűsíteni lehet, és ez pontosabb diagnózist és kezelést tesz lehetÅ‘vé a késÅ‘bbiekben.
Mik a lehetséges kezelési módok?
A kezelés megválasztása függ az eltérés súlyosságától, emellett attól is, hogy fennáll-e esetlegesen egyéb medencefeneket érintÅ‘ defektus, pl. egy méhsüllyedés.
Enyhefokú eltérésnél elegendÅ‘ a rendszeres kontroll mellett végzett szakszerű, gyógytornász által betanított gátizomtorna (Kegel-gyakorlatok). Kiváló segítséget jelenthetnek a különbözÅ‘ biofeedback eszközök, melyek elektronikája segítséget nyújt abban, hogy a laikus páciens a megfelelÅ‘ izmokat mozgassa meg.
A torna elején, amikor a páciens még sokszor nem érzi biztosan a megfelelÅ‘ izmokat, segítséget jelenthet az elektrostimulációs kezelés, melyet megfelelÅ‘ háttérintézmény esetén kórházi körülmények között is végezhetünk, de jó alternatívát jelentenek az otthon használható hüvelyi fejjel rendelkezÅ‘ kézi elektrostimulációs eszközök.
Amennyiben a fenti kezelés önmagában nem jár eredménnyel, a konzervatív kezelés magába foglalja még a pesszárium terápiát. A hüvelyi pesszáriumok általában szilikonból készült, több méretben és formában elérhetÅ‘ eszközök. A vizsgálat során a szakorvos kiválasztja a páciens számára legmegfelelÅ‘bbet, és megtanítja annak napi használatára.
Bizonyos esetekben véglegesen megoldja a beteg panaszait, máskor csak a műtétig alkalmazzuk. Amennyiben a páciens elzárkózik a műtéttÅ‘l, vagy az valamilyen más betegség miatt ellenjavallt, akár évekre szólóan is nagyon jó alternatívát jelenthet a pesszárium, és gátizomtornával (Kegel-tornával) együtt alkalmazva bizonyos esetekben vissza is fejlÅ‘dhet.
A postmenopausában a pesszárium használatát gyakran érdemes kiegészíteni ösztrogén terápiával. A legtöbb esetben ez ösztrogéntartalmú hüvelyi krémet jelent, de alkalmanként szájon át szedhetÅ‘ tabletta/bÅ‘rre kenhetÅ‘ zselé formájában is alkalmazzák. Ennek az az oka, hogy az ösztrogén pozitívan befolyásolja a medencefenék struktúrájának átalakulását, funkcióját.
Mikor és hogyan történik az operáció?
Konzervatív terápiára nem javuló rektokele esetén vagy elÅ‘rehaladott stádiumban szükségessé válhat a műtéti terápia. A műtét általában hüvelyi úton történik, és célja az elÅ‘reboltosuló hátsó hüvelyfal eredeti pozícióba történÅ‘ visszaállítása a medencefenéki szalagok és kötÅ‘szöveti lemezek összehúzásával, feszesebbé tételével. Nagyon meggyengült szövetek esetén a műtét eredményesebbé tehetÅ‘ szintetikus hálók és szalagok beépítése által. Esetenként a hüvelyboltozat eredeti magasságban történÅ‘ rögzítése önmagában megoldhatja az elváltozást, ezt szintén implantátumal szoktuk rögzíteni (sacrospinosus fixáció). A hálóimplantációs műtétek minden implantációs műtéthez (sérv, emlÅ‘ stb.) hasonlóan egy magasabb rizikójú műtéti csoportba tartoznak, így a pácienseknél nem minden esetben végezhetÅ‘ek el. Ennek eldöntése a szakorvosi konzultáción történik. Ha még gyermekvállalási szándék áll fent, a műtétet érdemes a gyermek(ek) megszületése utánra halasztani, ugyanis egy szülés hajlamosít a kórkép kiújulására.
Prevenció
A hátsó hüvelyfali süllyedés (rektokele, végbélsérv) megelÅ‘zéséért tehetünk a mindennapokban is. Az alábbi tanácsok betartásával csökkenthetjük a kórkép kialakulásának lehetÅ‘ségét:
Rendszeres gátizomtorna (Kegel-gyakorlatok, medencefenéki izomzat tornája): Ennek leírását megtalálja honlapunkon. A torna megtanulásához viszont erÅ‘sen javasolt egy szakember felkeresése.
Székrekedés megelÅ‘zése, kezelése
Nehéz tárgyak emelésének elkerülése, emelés esetén helyes technika alkalmazása (inkább lábizmokkal emeljünk, ne csípÅ‘bÅ‘l vagy hátból)
Tartós köhögés megszüntetése (a dohányzás abbahagyása, krónikus légcsÅ‘gyulladás, asztma kezelése)
Ideális testsúly fenntartása, elérése (a súlyfelesleg leadásával sokat javíthatunk a tüneteken is)
Forrás: www.mayoclinic.org
Gátizomtorna
A medencefenéki izomzat tornája (Kegel-gyakorlatok, gátizomtorna)
A medencefenéki tornáról vagy más néven intim- vagy gátizomtornáról a megérdemeltnél kevesebb szó esik a mindennapokban, ahogy azokról a kórképekrÅ‘l is, melyek ezekkel a gyakorlatokkal részben megelÅ‘zhetÅ‘ek és sok esetben kezelhetÅ‘ek.
MielÅ‘tt rátérnénk a torna részleteire, érdemes összefoglalni a medencefenék kórképeinek élettanát, kialakulásuk fÅ‘bb okait.
A medencefenék egy olyan izmokból és kötÅ‘szövetbÅ‘l álló réteg, ami a szeméremcsont és a farokcsont között feszül ki, és kétoldalt a medencecsonton rögzül. Ez a réteg támasztja fÅ‘ként alá a kismedencei szerveket, mint a húgyhólyagot, a méhet és a végbelet. Egy jól működÅ‘ medencefenék ezeknek a szerveknek a megtámasztásán kívül segíti a húgycsÅ‘ és végbél záró izomzatát is a záró funkcióban, emellett fontos szerepe van a szexualitásban is, mivel egy egészséges, tónusos medencefenék segítséget jelent az orgazmus elérésénél mindkét fél számára.
A medencefenék szerkezete az életkorral gyengülhet, emellett vannak más, bizonyítottan hajlamosító tényezÅ‘k, amelyek megléte esetén a medencefenéki kórképek kialakulására még nagyobb az esély. Ilyen a várandósság, a hüvelyi szülés, a krónikus székrekedés miatti erÅ‘ltetett hasprés, a krónikus köhögés például dohányzás vagy asztma miatt, a túlsúly vagy az állandó emelgetéssel járó fizikai munka.
Egy lazább szerkezetű medencefenéknél, ennek következtében tágabb hüvelynél házasélet közben az érzÅ‘idegeket kevesebb inger éri, a páciensek egy részének ez a fÅ‘ panasza. De meggyengült medencefenék esetén kialakulhatnak ennél súlyosabb problémák is. A leggyakoribb megbetegedések a stressz-inkontinencia (terhelés hatására a vizelet elcsepegése), hüvelyfali gyengeség, hüvelyfali süllyedések, méhsüllyedés, vagy súlyosabb esetben a méh elÅ‘esése, de fennállhat vizelet elakadás vagy akár széklet-inkontinencia is. Méheltávolításnál szintén megbomlik a medencefenék egyensúlya, így egy ilyen műtét után évekkel késÅ‘bb hüvelyfali süllyedés, hüvelycsonk elÅ‘esés alakulhat ki. Ilyenkor a vizeléssel vagy székletürítéssel kapcsolatos panaszokon kívül az érintettnek furcsa, idegentestszerű érzése lehet a külsÅ‘ nemi szervénél.
Ezeknek a kezelésénél többféle módszer áll a rendelkezésünkre, néha elég megszabadulni a túlsúlytól, hogy a tünetek javuljanak, de ez általában nem elég, sÅ‘t, súlyosabb esetekben műtéti kezelésre is szükség lehet.
Akármilyen kezelést javasol az orvos, medencefenéki süllyedéseknél, stressz inkontinenciánál minden esetben a kezelés része kell, hogy legyen a medencefenéki izomzat napi rendszerességű tornája. Enyhébb esetekben önmagában is elegendÅ‘ lehet, komolyabb panaszoknál az igen népszerű, hüvelybe felhelyezhetÅ‘ szilikon pesszáriumok, hüvelysúlyok használata mellett, vagy műtét elÅ‘tt, majd a műtétet követÅ‘en a tornát azonnal megkezdve folyamatosan kell végezni életünk végéig.
A szakemberek egy része viszont azt javasolja, hogy tünetmentes, különösen hüvelyi szülés elÅ‘tt álló várandós nÅ‘k is kezdjék el a tornát megelÅ‘zésképpen, és szülést követÅ‘en minél hamarabb folytassák, mivel a megelÅ‘zés mindig könnyebb, mint a már kialakult kórkép kezelése.
Hogyan álljunk neki?
Nagyon fontos, hogy a tornánál a megfelelÅ‘ izmokat tornáztassuk, így elsÅ‘ lépés a medencefenéki izmok megtalálása. Ehhez üljünk le egy kényelmes székre enyhén szétnyitott lábakkal. KövetkezÅ‘ lépésnek képzeljük el, hogy egy szellentést vissza akarunk tartani. Ehhez össze kell szorítani a végbélhez közeli izomcsoportot a végbél záróizmán kívül, és eközben érezni lehet egy kis mozgást a hüvelybemenetnél. Az ekkor összeszorított izomcsoport a medencefenéki izomzat, annak is fÅ‘ként a hátsó része. Ezután képzeljük el, hogy a pisilést meg akarjuk szakítani, és a vizeletet vissza akarjuk tartani. Az ekkor összeszorított izomzat kicsit különbözik az elÅ‘bb említettnél, a vizelet visszatartásért felelÅ‘s izomcsoport a medencefenéki izomzat elülsÅ‘ része. Az elülsÅ‘ és hátulsó részt nem lehet teljesen külön mozgatni, érzésre lehet, hogy nem vehetÅ‘ észre különbség, de ez nem baj. Mindkét esetben éreznünk kell a hüvelyben egy kis szorítást, ezzel együtt egy emelÅ‘ mozgást. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy jól csináljuk, két ujjunkat a hüvelybe helyezve az összehúzásnál éreznünk kell a szorítást az ujjakon. Ha még mindig kételyeink vannak, érdemes felkeresni egy – a témában jártas – szakorvost vagy gyógytornászt, aki segít a torna megtanulásában.
Kipróbálhatjuk vizeletürítés közben a vizeletürítés megszakítását is, azonban ezt csak a tanulási fázisban alkalmazzuk maximum heti egyszer-kétszer, ugyanis hosszabb távon károsíthatja a vizeletürítési funkciót és vizeletelakadást okozhat.
Nagyon fontos, hogy a torna közben sem a has-, sem a far- sem pedig a csípÅ‘táji izmok ne dolgozzanak, vagyis végig el legyenek lazulva.
A torna mellett használhatóak a hüvelybe helyezhetÅ‘ különbözÅ‘ súlyú fémkúpok, melyek a napi munkavégzés közben is a hüvelyben maradhatnak, és a kúp súlyától függÅ‘en különbözÅ‘ fokú medencefenéki izom összehúzódással tarthatóak helyben. Eleinte kényelmetlenek, vagy legalábbis szokatlanok lehetnek, de hosszú távon jó eredmények érhetÅ‘ek el velük.
Ezen kívül elérhetÅ‘ek már különbözÅ‘, ún. biofeedback- eszközök. Egy részüknél az eszköz elektródái a hasra, hüvelybe vagy a perianális régióra helyezve érzékelik az izmok összehúzódását, és számszerűen jelzik, hogy mennyire hatékonyan végezzük a tornát, ezek a típusok szakember segítségével alkalmazhatóak. Bizonyos eszközök ennél egyszerűbben működnek, és otthoni használatra is alkalmasok, például egyes – hüvelybe helyezhetÅ‘ – vezeték nélküli eszközöknél telefonos alkalmazás segít a hatékony edzésben. Ezen eszközök nagy elÅ‘nye az is, hogy a páciens követni tudja az izomzatban, izomerÅ‘ben tapasztalható fejlÅ‘dést.
Hogyan épül fel a torna?
A tornát mindig vizeletürítés után, üres húgyhólyaggal végezzük. Az immár beazonosított medencefeneket húzzuk össze, és tartsuk összeszorítva 10 másodpercig. Ezután teljesen lazítsuk el szintén 10 másodpercig. Ezt egymás után tízszer végezzük el, egy ilyen sorozat körülbelül 3 percet vesz igénybe. Ezt a tízes sorozatot ismételjük meg a nap folyamán 3-5-ször, reggel, délután és este. Eleinte lehet, hogy csak 3-4 másodpercig tudjuk összehúzva tartani az izomcsoportot, de gyakorlással ez javulni fog, fÅ‘ a kitartás.
Ezek a tornagyakorlatok bárhol és bármikor elvégezhetÅ‘ek, a legkényelmesebb persze ülés vagy fekvés közben.
Legyünk türelmesek. Körülbelül 4-6 hét után a legtöbb páciens már észlel javulást a tünetekben, de a nagyobb mértékű javuláshoz általában 3 hónap kitartó gyakorlásra van szükség.
A medencefenék torna megkezdése után néhány héttel már megpróbálkozhatjuk összehúzni a medencefeneket közvetlenül olyan helyzetek elÅ‘tt, amikor általában vizeletvesztést vagy más tünetet tapasztalunk, például székbÅ‘l történÅ‘ felállásnál, emelésnél vagy köhögésnél.
Fontos, hogy a gyakorlást ne vigyük túlzásba, mert ezzel nem tudjuk a javulást gyorsítani, viszont a medencefenék elfárad a túlzott edzéstÅ‘l, és ettÅ‘l a panaszok fokozódhatnak is. Várandós nÅ‘knél fontos a gyakorlatoknál odafigyelni az összehúzódások közti relaxációra. A torna, de fÅ‘leg a relaxáció akkor a leghatékonyabb, ha a gyakorlatokat a fenék enyhe kitolása mellett végezzük.
Ha a gyakorlás közben vagy után a hasban, derékban vagy hátban fájdalom lép fel, valószínűleg hibásan végezzük a tornát. Ebben az esetben érdemes olyan helyzetet találni, amikor teljesen el tudjuk engedni magunkat. Ilyenkor lazuljunk el, vegyünk mély lélegzetet, és gyÅ‘zÅ‘djünk meg arról, hogy nem húzzuk össze a fent említett izmokat (mell-, has-, far-, csípÅ‘táji izomzat).
Újabb vizsgálatok alapján már több szakember javasolja a farizmok megerÅ‘sítését megfelelÅ‘ pozícióban végzett guggolásokkal, kitöréses gyakorlatokkal, mivel ezen izmok szintén támogatják a medencefenék egyensúlyát. Ezeket a gyakorlatokat viszont a medencefenék gyakorlatoktól függetlenül kell végezni.
A medencefenék torna helyes végzésével nagyon jó eredményeket tudunk elérni a medencefenéki kórképek, köztük a terheléses vizeletinkontinencia megelÅ‘zésében és kezelésében, a gyenge medencefenéki izomzat megerÅ‘sítésével a szexuális életben. A legfontosabb a rendszeresség és a kitartás. Csak napi pár perc ráfordítást jelent, de szerencsés esetben egy olyan életminÅ‘ségbeli javulást kapunk cserébe, ami egy életre elkísér.
A fenti cikkünk a szülöklapja.hu portálon jelent meg.


Hüvelyi elektrostimulációs kezelés

Az elektrostimulációs kezelés a medencefenéki izmok megerÅ‘sítésére szolgál a Kegel gyakorlatokhoz vagy a hüvelysúly terápiához hasonlóan.
Segítségével javulnak vagy akár meg is szűnnek a sürgÅ‘sségi, stressz vagy kevert vizeletinkontinenciával járó panaszok, megerÅ‘södik a hüvely, csökkenhet a medencefenéki süllyedés (méhsüllyedés, hüvelyfali süllyedések) súlyossági foka, javulhat a szexuális élet.
Azokban az esetekben elÅ‘nyös különösen, amikor a medencefenéki izomzat rendkívül meggyengült vagy szülési idegsérülés miatt akaratlagos kontrakció nem kivitelezhetÅ‘ és a torna (a megfelelÅ‘ izmokra való „ráérzés" és azok akaratlagos összeszorítása) kezdetben nem vagy csak nagyon nehezen menne. Ilyenkor célszerű az elektrostimulációval kezdeni, és csak egy bizonyos hosszúságú kezelés után áttérni a tornára.
​
A következÅ‘kben igyekszünk a használat elÅ‘tt, közben és után felmerülÅ‘ kérdésekre választ adni.
Mit jelent pontosan az elektrostimuláció?
Az elektrostimuláció több módon történhet. Az intézeti keretek között végzett technika eltér az otthoni módszertÅ‘l. A kórházi vagy rendelÅ‘ben végzett stimulációt szakember végzi, így ennek a technikai részleteire most nem térünk ki.
Az otthoni módszernél egy hosszúkás, ujjnyinál valamivel vastagabb, általában kúp alakú fémtartalmú műanyag eszközt kell a hüvelybe helyezni, úgy, mint egy tampont.
Ez az eszköz gyenge elektromos impulzusokat vezet a hüvely körüli izomzatba, és azt akaratlanul is összehúzásra készteti. Ezek az összehúzódások idÅ‘vel a tornához hasonlóan javítják a medencefenéki izomzat tónusát.
Hogyan épül fel az otthoni elektrostimulációs kezelés?
A legtöbb elérhetÅ‘ készülék nagyon hasonlóan épül fel. Tartozik hozzájuk egy központi elektronika, vagyis maga a gép, ezen van a ki- és bekapcsoló gomb, és ezzel lehet a megfelelÅ‘ programot kiválasztani és az elektromos impulzusok erÅ‘sségét szabályozni. Általában több, 3-4 fokozat van a gépeken. Természetesen a leggyengébbel célszerű kezdeni, és fokozatosan átállni az erÅ‘sebb fokozatokra. A megfelelÅ‘ fokozat aktuálisan az legyen, ami nem jár fájdalommal, nem kellemetlen, de már érezhetÅ‘en erÅ‘s összehúzódásokat generál.
Az elsÅ‘ eredményekhez is minimum 12 hét kell, ennyi idÅ‘ alatt lehet megítélni, hogy megfelelÅ‘-e a kezelés. Ezt követÅ‘en kontroll vizsgálat javasolt, amikor a páciensnek lehetÅ‘sége van beszámolni a tapasztalatairól, és a szakembernek megítélni, hogy milyen fokú javulás állt be a kezelés hatására.
3-6 hónap után a készülék használata elhagyható, ha az izmokban olyan fejlÅ‘dés állt be, hogy már stimuláció nélkül is jól és izoláltan mozgathatóak a medencefenék torna keretein belül. A gépek használata viszont kényelmes, rendszerességet visz a mindennapokba, a páciensek egy része számára motiváló a használata, így a további tartós használatnak nincs általános ellenjavallata, ahosszú távon is a torna kiegészítése maradhat.
​
Az eszközt általában naponta két alkalommal javasolt használni, érdemes reggel és este, de ez is készüléktÅ‘l és programtól függ.
A legjobb, ha a páciens minden nap idÅ‘t tud rá szánni, de minimum heti 4-5 alkalomra van szükség. Az elsÅ‘ héten egy alkalom 5 percig tartson. Második héten ez már legyen 10 perc, vagyis napi kétszer 10 perc kezelésre van szükség.
Harmadik héten egy kezelés 15 percig tartson, és a negyedik héttÅ‘l már 20 perc hosszúságúra emelendÅ‘ egy alkalom, amit a továbbiakban már nem szükséges hosszabbra nyújtani. Vagyis a kezelés végéig napi kétszer 20 perc elektrostimulációra van szükség. (Egyes gépeken hosszabb, 30-40 perces programok futnak, értelemszerűen azoknál addig kell növelni az idÅ‘tartamot.)
Hogyan kell pontosan használni az eszközt?
Az eszközök gyártótól függÅ‘en kismértékben eltérnek egymástól, de nagy vonalakban egyformán működnek.
Az elsÅ‘ használat elÅ‘tt mindenképpen mutassa meg az eszközt a kezelÅ‘orvosnak, szakasszisztensnek vagy fizioterapeutának, és részletesen beszéljék meg a használati utasításokat. Ha igényt tart rá, és a lehetÅ‘ség is adott, az elsÅ‘ használathoz igénybe veheti a szakember segítségét.
A továbbiakban néhány hasznos információt tüntetnénk fel a használatról.
1. Használat elÅ‘tt helyezzük be az elemet a készülékbe. Ne hagyjuk az elemet a készülékben, amennyiben több, mint egy hétig nem fogjuk azt használni.
2. Vonjuk be alaposan a hüvelyi fejet síkosító zselével. Üljünk le egy kényelmes fotelbe, vagy feküdjünk le felhúzott lábakkal az ágyba, a zselé miatt érdemes elÅ‘tte letakarni a fotelt vagy az ágyat egy törülközÅ‘vel.
3. Helyezzük be a hüvelyi fejet úgy, hogy a fémes részek oldal irányban legyenek és a fej kábeles vége a hüvelyen kívül maradjon. A fejet nem kell túl mélyre dugni (ellentétben pl. egy tamponnal), kb. 5-6 cm mélység az optimális.
4. Kössük össze a hüvelyi fejet (a hüvelybe helyezendÅ‘ műanyag/fém kúpot) az elektronikával a megfelelÅ‘ kábel segítségével.
5. Kapcsoljuk be az eszközt.
6. Válasszuk ki a megfelelÅ‘ programot, amennyiben többféle program van a gépen.
7. Indítsuk el a programot, és növeljük arra az erÅ‘sségre, amelyik még nem jár fájdalommal és kényelmes. A programot elindítva egy bizsergetÅ‘ érzést kell a hüvelyben érezni, amint az a gátizmokat stimulálja.
8. Ha a kezelések során már ráérzett arra, hogy az eszköz milyen módon húzza össze az izmokat, megpróbálhatja az összehúzódásokkal szinkronban összeszorítani a gátizmokat. Jó esetben az elekrostimulátornál nagyobb fokban is rá tud szorítani a hüvelyi fejre.
9. Miután letelt az elÅ‘írt kezelési idÅ‘, kapcsolja ki az eszközt.
10. A kikapcsolás után válassza le a hüvelyi fejrÅ‘l magát az elektronikát (a gépet).
11. Vegye ki a hüvelyi fejet, mossa meg szappannal langyos folyó víz alatt, szárítsa meg, majd tegye el az elektronikával együtt a szettbe.
Miután sikerült megtanulnia, hogy milyen módon kell akaratlagosan összeszorítani a gátizmokat, onnantól fogva bátran dolgozzon együtt a géppel, és amikor a gép összehúzódást vált ki, Ön is szorítson rá a gátizmokra. Ha már úgy érzi, hogy ez nagyon jól megy, napközben a gép nélkül is elkezdheti a medencefenék tornát végezni, lehetÅ‘ség szerint napi 2-3-szor. A medencefenék tornáról részletes leírást a honlapon talál.
Ha még maradt kérdése a tornával kapcsolatban, bátran tegye fel a szakembernek, aki a betanításban is segíthet.
A hüvelyi fej tisztítása
Mint azt fent írtuk, a hüvelyi fej tisztítása langyos szappanos vízben történjen. Figyeljen arra, hogy a víz ne érje a kábelt. A tisztítást követÅ‘en a fejet finoman törölje szárazra.
Van-e a kezelésnek valamilyen kockázata?
A kezelés általában semmilyen problémát nem okoz. Mindazonáltal ha a kezelés alatt a következÅ‘ panaszokat tapasztalja, vagy más mellékhatás jelentkezik, függessze fel a gép használatát, és keresse fel kezelÅ‘orvosát.
- Hüvelyi irritáció
- Vérzés
- Fájdalom
Folytatható-e a kezelés menstruáció alatt?
Amennyiben Önt nem zavarja, igen. Ha erÅ‘s menstruációs görcsei szoktak jelentkezni, ezeket súlyosbíthatja az elektrostimuláció, ilyen esetben ne folytassa a kezelést.
Milyen esetekben ne használjuk az elektrostimulátort?
Vannak bizonyos állapotok, amikor az elektrostimuláció nem javasolt vagy erÅ‘sen mérlegelendÅ‘. Ilyen esetek a következÅ‘k:
- pacemaker használata
- hüvelyi fertÅ‘zés
- diabetes mellitus
- haemophilia
- anamnézisben szereplÅ‘ korábbi kismedencei daganat
- csökkent bÅ‘rérzékelés
- beültetett térdprotézis/csípÅ‘protézis
- várandósság
- fémtartalmú méhen belüli fogamzásgátló használata („spirál")
Ezekben az esetekben konzultáljon kezelÅ‘orvosával a lehetÅ‘ségekrÅ‘l.
Kontroll-vizsgálat
Az elÅ‘írt kezelést a kezelÅ‘orvosával vagy a fizioterapeutájával megbeszélt idÅ‘pontban egy kontroll vizsgálat követi. Ez általában 8-12 hét után szükséges.
Húgyhólyag tréning
Akik húgyhólyag kontrollálási gondokkal küzdenek, nem tudják, hogy mikor éri Å‘ket a hirtelen, csillapíthatatlan inger, hogy mosdóba kelljen menniük. Az ilyen pácienseknél eljöhet az a pont, hogy az egész napi menetrend aköré épül, hogy hol van mosdó elérhetÅ‘ közelségben. A vizeletvesztéstÅ‘l való félelem annyira zavaró lehet, hogy az érintett inkább lemond szociális életérÅ‘l, a barátaival, családtagjaival történÅ‘ találkozások lehetÅ‘ségérÅ‘l.
Amikor a páciens orvoshoz fordul a panaszaival, sokszor az elsÅ‘ kezelési opció, amit az orvos javasol a hólyag tréning. Ez egyfajta viselkedésterápia, amely segít visszanyerni a kontrollt a húgyhólyag felett.
Jó megoldás-e számomra a húgyhólyag tréning?
Annak megítélése, hogy a hólyag tréning segíthet-e a páciensen attól függ, hogy mi okozza a panaszait. A hólyag tréning alapvetÅ‘en urge inkontinencia (késztetéses akaratlan vizeletvesztés) kezelésére használatos.
Több típusú inkontinencia ismert:
Stressz inkontinencia: Hirtelen hasűri nyomásfokozódásra (pl. köhögés, tüsszentés, emelés) következik be a vizeletvesztés.
Urge inkontinencia: Hirtelen erÅ‘s vizelési inger lép fel még akkor is, ha nincs tele a húgyhólyag. Ha nem ér ki az illetÅ‘ idÅ‘ben a mosdóba, akaratlan vizeletvesztés következik be.
Kevert inkontinencia: A stressz és urge inkontinencia kombinációja
Túlfolyásos inkontinencia: A hólyag kiürülése nem teljes, így a túlzottan telített húgyhólyagból következik be a vizeletvesztés.
Hólyagtréning instrukciók
Ezek az instrukciók segítenek elérni a húgyhólyag feletti kontroll állapotát. Gondoljon a módszerre úgy, mint egy „elme a hólyag felett” technikára.
MielÅ‘tt belefogna a tréningbe, a kezelÅ‘orvosa néhány napon keresztül vizelési napló vezetésére kérheti Önt, mely során pontosan rögzítenie kell, hogy a nap és éjszaka folyamán mikor és mennyi vizeletürítés történt.
1. Kezdje a gyakorlást azzal, hogy az ébren töltött óráiban kétóránként kimegy a mosdóba pisilni. A szakorvosa rendelése eltérhet ettÅ‘l, amennyiben figyelembe kell venni az Ön vizelési naplójában látott eredményeket. Lehet, hogy kezdetben rövidebb idÅ‘közönként kell kijárnia, ezt a konzultáción határozzák meg. Éjszaka nem kell ezért felkelnie, az éjszaka nem része a gyakorlásnak.
2. Fontos, hogy akkor is ki kell mennie, amikor nincsen vizelési ingere. Akkor is meg kell próbálnia pisilni, ha ezt megelÅ‘zÅ‘en inkontinens epizódja, vagyis akaratlan vizeletürítése történt.
3. Ha az elÅ‘re meghatározott idÅ‘pont elÅ‘tt erÅ‘s ingert érez a vizelésre:
​- Álljon meg, ne szaladjon ki a mosdóba!
- Nyugodjon meg, üljön le, ha lehetséges.
- Lazítson. Vegyen egy mély levegÅ‘t, és fújja ki lassan. Ezt ismételje meg.
- Koncentráljon arra, hogy a sürgetÅ‘ vizelési inger csökken, múlik, a nyomás egyre kisebb. - - - Ehhez alkalmazhat különbözÅ‘ vizualizációs technikákat is, vagy alkalmazhat 100-tól 1-ig visszaszámoló technikát.
- Amikor úgy érzi, hogy ura a vizelési ingernek, lassan sétáljon el a mosdóba, és csak ekkor pisiljen.
4. Ameddig két nap nem telik el úgy, hogy nem történt akaratlan vizeletvesztés, addig ne változtasson a két vizelés között eltelt idÅ‘n. Csak ezt követÅ‘en lehet növelni az elÅ‘ször meghatározott idÅ‘n, javasolt általában 10 perccel (vagyis a második intervallum pl. 2 óra 10 perc legyen). Ha újabb két sikeres nap telt el, ismét emelhet 10 percet a két vizelés között eltelt idÅ‘n.
5.Ezt addig folytassa, amíg nem tolódik ki a két vizelés között eltelt idÅ‘ 4 órára, ami már normálisnak számít. Ez természetesen hetekig is eltarthat.
6. A hólyagtréninget javasolt kiegészíteni medencefenék tornával (Kegel gyakorlatokkal), ennek leírását megtalálja a honlapon.
7. Ne veszítse el a lelkesedését. A hólyag tréning sok idÅ‘t és energiát igényel, de sok esetben hatékony megoldást kínál az inkontinencia kezelésére gyógyszer és sebészeti beavatkozás nélkül is.
A hólyag tréning hatékonysága fokozható, ha odafigyel néhány jó tanácsra:
-
Csökkentse azon folyadékok fogyasztását, amelyek fokozott vizeletkiválasztást okoznak: kávé, tea, koffeintartalmú szénsavas üdítÅ‘k.
-
Lefekvés elÅ‘tt már ne fogyasszon nagy mennyiségű folyadékot.
-
Közvetlenül lefekvés elÅ‘tt és felkelés után menjen el pisilni.
A tréning hatékonysága jól követhetÅ‘ a vizelési napló vezetésének folytatásával. Természetesen ennek vezetése komoly energia befektetést igényel, így nem mindenkinek van rá lehetÅ‘sége. LehetÅ‘ség szerint legalább a vizelések idejét érdemes felírni.
A hólyagtréning végigcsinálása után
-
A páciens hosszabb idÅ‘t képes eltölteni két vizeletürítés között
-
A húgyhólyag több folyadék tárolására képes
-
Jobban tudja kontrollálni az esetlegesen még fennálló vizelési ingert
Türelem. Az eredmények nem jönnek azonnal, átlagosan 6-12 hétre lehet szükség a terápiához. Ha hetek elteltével sem észlel semmilyen változást, keresse fel kezelÅ‘orvosát. Ebben az esetben egyéb kezelésre lehet szükség.
Forrás: uptodate.com, webmd.com
Pesszáriumkezelés kismedencei süllyedéseknél

Milyen kezelésekkel orvosolhatóak műtét nélkül a kismedencei süllyedéssel járó problémák?
Többféle módszer áll a rendelkezésünkre, néha elég leadni a súlyfelesleget, hogy a tünetek javuljanak, de medencefenéki süllyedéseknél, stressz inkontinenciánál minden esetben a kezelés része kell, hogy legyen a medencefenéki izomzat napi rendszerességű tornája. Enyhébb esetekben önmagában is elegendÅ‘ lehet, komolyabb panaszoknál a torna kiegészítéseként nagyon jó eredményeket mutatnak az újabban igen népszerű, hüvelybe felhelyezhetÅ‘ szilikon pesszáriumok.
Ezek a pesszáriumok számos formában és méretben elérhetÅ‘ek, több cég is foglalkozik a forgalmazásukkal, de a megfelelÅ‘ típus kiválasztásához szakorvosi vizsgálatra van szükség, mivel minden elváltozás egyedi kezelést igényel.
Ezek abban az esetben is nagy segítséget jelenthetnek, ha a süllyedés mértéke már indokolná a műtétet, de a páciens általános állapota (kísérÅ‘ betegség, magas életkor) nem engedi meg a műtéti rekonstrukciót.
Vizeletinkontinencia kivizsgálása
Mivel az inkontinencia számos formában jelentkezhet és számos tényezÅ‘ okozhatja, rendszerint alapos kivizsgálás szükséges a diagnózis felállításához. Amennyiben úgy dönt, hogy felkeresi orvosát, célszerű felkészülni már az elsÅ‘ találkozásra is. A vizelet inkontinencia diagnosztizálásának elsÅ‘ lépése az orvos felkeresése. Az orvosi vizsgálat során az orvosa valószínűleg az alábbi kérdésekre fog választ várni. Érdemes a válaszokat elÅ‘re átgondolni, esetleg már az orvos felkeresése elÅ‘tt le is írni.
Tünetek
​
Mióta vannak vizelettartási nehézségei?
Mikor van akaratlan vizeletürítése?
Van-e valamilyen egyéb vizelési tünet az inkontinencia mellett? (Ha igen, részletezze azt!)
Van-e vizelet elcseppenés tüsszentés, vagy köhögés kapcsán?
Van-e olyan étel, vagy ital, ami fokozza a vizeletvesztést?
Tapasztal-e égÅ‘, csípÅ‘ érzést a vizelés során?
Van-e szabad szemmel látható vér a vizeletben?
Van-e nehézsége a székletürítéssel?
Vizsgálták-e már korábban?
Szexuálisan aktív?
Milyen gyakran kell pisilnie?
Nehézséget okoz-e a hólyag teljes kiürítése?
Éjszaka hányszor kel fel pisilni?
Sietnie kell-e a WC-re a bevizelés elkerülése végett?
Használ-e betétet a vizelet felfogására, ha igen, naponta hányat?
Van-e alhasi vagy hátfájdalma?
Gyengült-e a vizelet sugara, van-e olyan, hogy csak szakaszosan, csepegtetve tudja a vizeletet üríteni? Romlott-e a helyzet a tünetek elsÅ‘ megjelenése óta?
Dohányzik?
Volt-e korábban medence, vagy hátsérülése?
Volt-e korábban hólyag, nÅ‘gyógyászati vagy hátműtéte?
Volt-e korábban szélütése vagy agysérülése?
Van-e valamilyen idegrendszeri betegsége (Parkinson kór, sclerosis multiplex, porckorong sérv)?
Érte-e kismedencei besugárzás (röntgen, sugárterápia)?
Hány hüvelyi szülése volt?
Volt-e húgyúti fertÅ‘zése az elmúlt 3 hónapban?
Gyógyszerek
Szed-e Ön...
Vízhajtókat?
VérnyomáscsökkentÅ‘ket?
Altatót vagy nyugtatót?
Hormontartalmú készítményt?
Allergiaellenes készítményt?
Gyógyhatású készítményeket?
Az elsÅ‘ vizsgálat
Az elsÅ‘ vizsgálat alkalmával elÅ‘ször orvosa megbeszéli Önnel a fenti témákat, majd ezt követÅ‘en az alhas vizsgálata következik. Az orvosa elsÅ‘sorban a vizelet inkontinencia hátterében fennálló gyakori okokat próbálja meg kizárni: a húgyúti fertÅ‘zés jelenlétét illetve a székrekedés talaján kialakuló inkontinenciát. Az alábbi általános vizsgálatok elvégzését is szükségesnek találhatja orvosa.
Vizelési napló
Orvosa megkérheti Önt, hogy néhány napon keresztül vezessen vizelési naplót.
Vizeletvizsgálat
Vizeletvizsgálat segítségével kimutatható a gyulladás, a vér, illetve egyéb rendellenesség is. A vizelet minta adásakor az alábbi dolgokra érdemes odafigyelni. A minta adása elÅ‘tt alaposan meg kell mosni a külsÅ‘ nemi szervek környékét, majd a vizelés során a vizelet körülbelül elsÅ‘ harmadát el kell engedni, és a második harmadot (az úgynevezett "középsugaras vizeletet") kell a mintagyűjtÅ‘ edényben felfogni. Vizelettenyésztés esetén a húgyúti fertÅ‘zés hátterében álló baktériumot próbálják meg kimutatni. A vizelet citológiával a daganatos sejtek jelenlétét vizsgálják.
Vérvizsgálat
Vérvizsgálat segítségével az általános gyulladás jelei mutathatók ki.
Szakorvosi vizsgálatok
További vizsgálatok szükségessége esetén nagy valószínűséggel az inkontinencia kezelésében jártas urológus vagy nÅ‘gyógyász szakorvoshoz utalja Önt be háziorvosa. Itt az alábbi további vizsgálatok várhatnak Önre
Kismedencei ultrahang vizsgálat
Az ultrahang nem hallható rezgés (mechanikai hullámok) felhasználásával kirajzolja a kismedencei szerveket. Segítségével kimutathatók a vizeletelvezetÅ‘ rendszer és a belsÅ‘ nemi szervek rendellenességei is. Ultrahang segítségével meghatározható továbbá a hólyagban vizelés után visszamaradó, úgynevezett reziduális vizelet mennyisége is. Nagy mennyiségű visszamaradó (reziduális) vizelet utalhat a húgyutak szűkületére, a hólyag idegeinek, izomzatának károsodására.
Stressz teszt
A vizsgálat során megkérik önt, hogy kezdjen el folyamatosan köhögni. Az esetleges akaratlan vizeletvesztést figyelik eközben.
Urodinámiás vizsgálat
A vizsgálat során a hólyagban kialakuló nyomást határozzák meg nyugalmi állapotban és a hólyag telÅ‘dése során. Az orvos vagy a nÅ‘vér behelyez egy katétert (vékony, hajlékony műanyag csövet) a húgycsÅ‘be. Ezen a katéteren keresztül feltöltik a hólyagot vízzel és közben figyelik a hólyagban kialakuló nyomást. Egészséges állapotban a feltöltés során a nyomás csak kismértékben emelkedik. Bizonyos esetekben azonban a nyomás hirtelen megnÅ‘het még a hólyag teljes megtelése elÅ‘tt. A nyomásgörbe elemzése segíthet az inkontinencia típusának meghatározásában. Ezzel a módszerrel jellemezhetÅ‘ a vizeletelfolyás is - meg lehet határozni, hogy gátolt-e az elfolyás, milyen erÅ‘vel húzódnak össze a hólyag izmai.
Cisztogramm
A vizsgálat során itt is egy katéter kerül behelyezésre, majd ezen keresztül egy festékanyagot (kontrasztanyagot) juttatnak a hólyagba. Ezt követÅ‘en a vizelés során készült röntgen felvételek segítségével a vizeletelvezetési rendszer rendellenességei kimutathatók.
Cisztoszkópia. A vizsgálat során egy optikai készülékkel ellátott vékony csövet (cisztoszkópot) juttatnak fel a húgycsövön keresztül a hólyagba. Segítségével megtekinthetÅ‘ a hólyag belsÅ‘ fala, illetve bizonyos elváltozások el is távolíthatók.
​
Forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/inkontinencia/250/a-vizelet-inkontinencia-kivizsgalasa
Vizeletinkontinencia kezelése
A vizeletinkontinencia kezelési módja függ az inkontinencia típusától, a súlyosságtól és a kialakulás hátterében álló állapottól/betegségtÅ‘l. Gyakran különbözÅ‘ kezelési módok kombinációjára van szükség. A kezelés sikerének kulcsa a megfelelÅ‘ diagnózis felállítása. Nyugodtan beszélje meg orvosával a kezelés részleteit, és a kezelések esetleges mellékhatásait. Gyakran a kezelés elkezdése után a tünetek drámaian javulnak.
Négy nagy kezelési mód közül lehet választani, mégpedig a viselkedésterápia, a gyógyszeres terápia, a gyógyászati segédeszközök alkalmazása, illetve a műtéti terápia közül. Általánosságban elmondható, hogy az orvosok a legkisebb beavatkozással járó kezelési módoktól haladnak az egyre nagyobb beavatkozások - így a műtét - felé.
Konzervatív terápia
A konzervatív terápia illetve az életmódváltozás bizonyos esetekben teljesen elegendÅ‘ az inkontinencia megszüntetéséhez.
A medencefenék izmainak erÅ‘sítése (Kegel-gyakorlatok, gátizomtorna, intimtorna)
A gyakorlatok segítségével az akaratlan vizeletvesztést gátló medencefenék és a hólyagzáró izmok erÅ‘síthetÅ‘k. A gyakorlatok nagyon eredményesek stressz inkontinencia estén, de késztetéses inkontinencia esetén is kedvezÅ‘ hatásuk lehet.
A tornáról részletes leírást talál itt.
Biofeedback technika
Amennyiben nem biztos abban, hogy a megfelelÅ‘ izmokat tornáztatja, kérje orvosa segítségét a biofeedback módszer alkalmazásában. A biofeedback módszer lényege, hogy a kezeléssel befolyásolni kívánt folyamatot jól érzékelhetÅ‘ hanggá, vagy vizuális információvá alakítja át. A megfelelÅ‘ izmok összehúzódása, tehát egyértelmű visszajelzést ad.
Elektrostimuláció
Az elektrostimuláció során elektromos áram segítségével késztetik összehúzódásra a medencefenék izmait. Az ingerlés általában hüvely- vagy végbélkúpokba szerelt elektródák segítségével történik. Minél közelebb van az ingerlés a hólyagot és a medencefeneket ellátó idegekhez, annál kifejezettebb a hatása. Jó eredményeket lehet elérni stressz inkontinencia és késztetéses inkontinencia esetén is. Az elektrostimulációról részletes leírást talál itt.
Hólyagtréning
A hólyagtréninget általában késztetéses inkontinencia esetén javasolják, de másfajta inkontinencia esetén is eredményes lehet. A hólyagtréning során megtanulja a vizelési inger megjelenése után késleltetni a vizelést. A cél a két vizelés között eltelt idÅ‘ növelése 2 óra hosszára. A hólyagtréningrÅ‘l részletes leírást talál itt.
Toalett tréning
A toalett tréning lényege, hogy elÅ‘re meghatározott idÅ‘ben és nem a vizelési inger megjelenésekor üríti a vizeletet. Ezzel a módszerrel a vizelés rendszeres - 2-4 órás - idÅ‘közökben tervezett eseménnyé válik. Ez fÅ‘leg idÅ‘s és demens betegek esetén lehet hasznos.
Folyadékbeviteli (ivási) és táplálkozási szokások változtatása
Bizonyos esetekben elegendÅ‘ bizonyos szokások módosítása. Lehet, hogy csökkentenie kell koffein vagy alkohol fogyasztását. Egyes embereknél a lefekvés elÅ‘tti folyadékbevitel megszorítása is elegendÅ‘. A fogyás szintén kedvezÅ‘ hatással bírhat.
Gyógyszeres kezelés
A vizelet inkontinencia bizonyos fajtái gyógyszeresen is kezelhetÅ‘k, ám a stressz inkontinencia kezelésére nem áll gyógyszer rendelkezésre. Jótékony hatású lehet a viselkedésterápia és a gyógyszeres kezelés kombinálása is. Az alkalmazott gyógyszerek általánosságban hasonló mechanizmussal hatnak és csökkentik a vizelés sürgetÅ‘ érzését és gyakoriságát.
Gyógyászati segédeszközök
A vizelet inkontinencia egyes gyógyászati segédeszközök segítségével is kezelhetÅ‘.
Pesszárium
A pesszárium, amely természetesen csak a nÅ‘i inkontinencia kezelésében hatásos, a hüvelybe történt felhelyezést követÅ‘en egész nap viselhetÅ‘. Az eszköz segít a hólyag alátámasztásában, ezáltal megakadályozva a vizeletcsorgást. A pesszárium terápiáról részletes leírást talál itt.
HúgycsÅ‘ tampon
Magyarországon jelenleg még nem elterjedt, az Egyesült Államokban FemSoft néven azonban forgalomban van a receptköteles húgycsÅ‘be felhelyezhetÅ‘ tampon, amelyek mintegy dugóként megakadályozza a vizeletcsorgást. A húgycsÅ‘ tampon nem rendszeres, mindennapi használatra való, elsÅ‘sorban akkor ajánlott alkalmazása, ha bizonyos megerÅ‘ltetÅ‘ tevékenységekhez társul a vizelet inkontinencia. Az eszközt a tevékenység elÅ‘tt kell felhelyezni, és vizelés esetén egyszerűen el kell távolítani.
Inkontinencia betétek
Amennyiben a megfelelÅ‘ terápiával sem sikerül az inkontinenciát megszüntetni, vagy átmenetileg a kezelés hatásának kialakulásáig szüksége van valamilyen átmeneti megoldásra, szüksége lehet az elfolyó vizelet kellemetlenségének minimalizálására. Manapság már többféle inkontinencia betét közül lehet válogatni. Legtöbbjük alig nagyobb, mint a hagyományos alsónemű, ezért a szokásos ruházat alatt észrevétlenül viselhetÅ‘k.
Neuromoduláció
Az egyszerűbb kezelésre nem reagáló esetekben a túlműködÅ‘ hólyag kezelésére egy pacemakert helyeznek be a bÅ‘r alá, melybÅ‘l egy vezeték fut a keresztcsontra felfekvÅ‘ idegfonatra. Ez az idegfonat szabályozza többek között a hólyagfal feszülését is. A készülék, hasonlóan a szívben működÅ‘ pacemakerhez, elektromos ingerek kibocsátásával átveszi az izom összehúzódások szabályozását. A végleges készülék behelyezése elÅ‘tt lehetÅ‘ség van átmeneti elektródák segítségével kipróbálni a hatásosságot.
Szalagplasztikák
A legnépszerűbb műtéti eljárás a nÅ‘i inkontinencia kezelésében. Az eljárás során szintetikus szalaghálót helyeznek be a húgycsÅ‘ alá. Ez mint egy hintaágy felfüggeszti és hasprés esetén összenyomja a húgycsövet, ezáltal megakadályozva a napi tevékenységek közben kialakuló vizelet elcseppenést. A szalagplasztikák 1996-ban bevezetett változata a feszülésmentes hüvelyi szalag (tension-free vaginal tape, TVT) behelyezése, mely lényege, hogy a húgycsÅ‘ középsÅ‘ szakasza alá műanyag (polipropilén) szalagot helyeznek be. Ezzel az eljárással kevesebb a hagyományos beavatkozás mellett tapasztalható szövÅ‘dmény (húgycsÅ‘sérülés, vizeletretenció), továbbá jóval kisebb műtéti megterhelést jelent: már helyi érzéstelítésben végezhetÅ‘ és elkerülhetÅ‘ a műtét utáni katéterezés is. A műtéthez speciális implantátum szükséges, melyet végjeggyel ellátott egységcsomagokban forgalmaznak. Hazánkban bizonyos kiemelt intézményekben van csak lehetÅ‘ség ennek a beavatkozásnak a végzésére.
Hólyagnyak megerÅ‘sítése kollagén injekcióval
Stressz inkontinenciában szenvedÅ‘ betegek kezelésében alkalmazott eljárás. Lényege, hogy zömítÅ‘ anyagot, pl. kollagént, teflont injektálnak, vagy közvetlenül a hólyagnyakat körülvevÅ‘ szövetekbe, vagy a külsÅ‘ húgycsÅ‘nyílás körüli nyálkahártyába. Az injekció a záróizom körüli szövetek tömegesítésével eredményezi a tökéletesebb zárást. A beavatkozás minimális anesztéziát igényel és két-három perc alatt készen van. Hátránya azonban, hogy néhány havonta ismételni kell, mert a hatása elmúlhat.
​
Forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/inkontinencia/251/hogyan-kezelheto-a-vizelet-inkontinencia
TOT - szalag

Transobturator (TOT) szalag behelyezés vizelet inkontinencia kezelésére
Mi az a transobturator (TOT) szalag behelyezés?
TOT szalag behelyezésnek hívjuk azt a műtéti beavatkozást, amikor egy szintetikus anyagból (általában polipropilénbÅ‘l) készült szalagot ültetünk be a húgycsÅ‘ alá. Ez a szalag támasztékot ad a húgycsÅ‘nek, így az köhögés, tüsszentés, nevetés vagy fizikai erÅ‘kifejtés közben is zárva marad.
Mikor végezzük ezt a beavatkozást?
Ha terheléses vizelet inkontinencia áll fenn, ami azt jelenti, hogy köhögés, tüsszentés, nevetés vagy fizikai erÅ‘kifejtés közben elcseppen a vizelet.
Hogyan készülhet fel a műtétre?
-
A műtét elÅ‘tt vérvételre, EKG-ra és sok esetben mellkas röntgen felvételre van szükség. A szükséges vizsgálatokhoz a Medencefenék és Kontinencia Szakambulancián kapja meg a beutalókat. A vizsgálatok eredményeivel anaesthesiológiai konzultáción kell megjelennie, ennek során dönti el az anaesthesiológus szakorvos, hogy az egészségi állapota alkalmas-e a műtétre, és ha igen, milyen műtéti érzéstelenítés a legideálisabb az Ön számára.
-
Bizonyos gyógyszereket a műtét elÅ‘tt le kell állítani, errÅ‘l is az anaesthesiológus szakorvos fogja tájékoztatni.
-
A dohányzás befolyásolhatja a műtétet és a műtét utáni felépülését is. A dohányosoknak nehezebb lehet a légzés a műtét alatt, és lassabb lehet a sebgyógyulás is. Amennyiben dohányzik, a legjobb, ha a műtét elÅ‘tt 6-8 héttel abbahagyja. Amennyiben nem képes felfüggeszteni a dohányzást, a kórházi tartózkodása alatt lehetÅ‘ség van nikotin tapasz használatára. A kórházi tartózkodása alatt a dohányzás nem megengedett.
-
A műtét elÅ‘tt a kezelÅ‘orvosa javasolhat bélelÅ‘készítést (pl. hashajtást, beöntést). Ennek a műtét elÅ‘tti este meg kell történnie.
-
A műtét napján kérjük ne viseljen sminket, körömlakkot, testápolót, dezodort, parfümöt.
-
A műtét napján ne hordjon ékszert, piercinget.
-
Amennyiben műkörmöt hord, legalább a jobb kezérÅ‘l egyet le kell vetetnie, amin a vér oxigén szintjét a műtét alatt mérni tudjuk.
-
A legtöbb páciensnek a teljes felépülésig és ismételt munkába állásig 2-4 hétre van szüksége. Szüksége lehet egy családtagra vagy egy támogató barátra a műtét utáni pár napban, aki segít a mindennapi feladatok ellátásában.
Mire számhatok a műtét alatt?
-
A műtét teljes altatásban, gerincérzéstelenítésben (spinalis anaesthesia) vagy helyi érzéstelenítésben történhet. Ennek megválasztása az anaesthesiológus feladata, aki figyelembe veszi az egészségi állapotát és a kérését is.
-
A műtét alatt a hüvelynek az elülsÅ‘ falán egy pár centis metszést a lyukon leválasztjuk a húgyhólyag falát, a húgyhólyagtól biztonságos távolságban behelyezzük a szalagot, és a szeméremcsont mögött végig vezetve a két combhajlat mellett vezetjük ki a szalag szárait. MegfelelÅ‘ feszességűre húzva ez a szalag támasztja meg a húgycsövet és szünteti meg a vizelet elcsepegését. Ezután összevarrjuk a hüvelyfali metszést, gézcsíkkal feszesen kitamponáljuk a hüvelyt, és a húgyhólyagban katétert hagyunk vissza.
-
A katéter és a géztampon a műtét után 24 órával lesz eltávolítva. Az elsÅ‘ spontán vizelet után ultrahanggal ellenÅ‘rizzük, hogy nincs-e vizelet visszatartás a húgyhólyagban. Negatív vizsgálat és panaszmentesség esetén ezt követÅ‘en otthonába távozhat.
Milyen lehetséges szövÅ‘dményei vannak a TOT műtétnek?
-
Bár a műtétnek lehetnek szövÅ‘dményei, mi minden lehetségeset megteszünk azért, hogy a műtét a lehetÅ‘ legjobban sikerüljön. Ennek ellenére szövÅ‘dmények történhetnek. Önnek tudnia kell arról, hogy mik ezek, milyen gyakorisággal történnek, és hogyan orvosolhatóak.
Műtét alatti lehetséges szövÅ‘dmények
-
Vérzés: Nagy mennyiségű vérzés esetén szükség lehet vérátömlesztésre, amennyiben ezt személyes vagy vallási okok nem zárják ki. Ezt a kezelÅ‘orvosával a műtét elÅ‘tt szükséges tisztáznia.
-
Húgyhólyag, húgyvezeték vagy bél sérülés: A húgyvezetékek továbbítják a vesékbÅ‘l a vizeletet a húgyhólyagba. Ezen szervek sérülése ritkábban fordul elÅ‘, mint a műtétek 1%-ában. Amennyiben ezeknek a sérülése következik be, és még műtét közben felismerésre kerülnek, a műtét során ellátjuk Å‘ket.
-
Halál: Minden műtéti beavatkozásnak van valamennyi halálos kockázata. A TOT műtétnél ez igen alacsony.
Műtétet követÅ‘ napokban, hetekben jelentkezÅ‘ lehetséges szövÅ‘dmények
-
Mély vénás thrombosis, tüdÅ‘embólia: Ezeknek a legfÅ‘bb tünetei lábduzzanat vagy lábfájdalom, nehézlégzés, mellkasi fájdalom. Ezek jelentkezésekor azonnal a sürgÅ‘sségi betegfelvételen kell megjelennie.
-
Vérömleny a húgyhólyag vagy a szeméremcsont körül
-
Bélelzáródás: Ennek tünetei az alhasi fájdalom, puffadás, hányinger, hányás. Ebben az esetben is haladéktalanul meg kell jelennie a sürgÅ‘sségi betegfelvételen.
-
Sérv: Az izom és kötÅ‘szövetek meggyengülése a bemetszés helyén, mely a bÅ‘r alatt dudort képez.
-
A seb kinyílása: Amennyiben eleresztenek a varratok, szétnyílhat a seb, ekkor műtéti úton ismét egyesíteni kell.
-
FertÅ‘zés: Húgyhólyag vagy a sebet érintÅ‘ fertÅ‘zés elÅ‘fordulhat, mely lázat, duzzanatot, fájdalmat okozhat. Antibiotikum terápiára van a legtöbb esetben ilyenkor szükség.
-
Fájdalom szexuális együttlét közben: Ez ritka szövÅ‘dmény, általában néhány héten, hónapon belül megoldódik.
-
HegszövetképzÅ‘dés: A műtéti seb hegesen gyógyul.
-
Háló/szalag erózió: A szintetikus szalag körül a test szövete visszahúzódik, a szalagot nem fedi teljes mértékben a nyálkahártya vagy a bÅ‘r. Ebben az esetben ismételt műtétre lehet szükség, melynek során az elváltozás korrekciója történik.
-
Húgyúti tünetek: Vizelet elcsepegés, vagy vizelési nehezítettség, vizeletelakadás. Az utóbbi esetben átmenetileg vagy akár tartósan katéter használatra lehet szükség.
Mi történik a műtét után?
-
A műtét után 24 órán keresztül a húgyúti katéter és a hüvelyi tampon fent marad, ezalatt ágynyugalom javasolt.
-
Az ágynyugalom alatt szükség van kompressziós harisnya viselésére, hogy csökkentsük a mély vénás thrombosis és tüdÅ‘embólia kockázatát. Ha szükséges, ez bÅ‘ralatti injekcióval kiegészítendÅ‘.
-
Ha a műtét után fájdalmai vannak vagy hányinger jelentkezik, erre az osztályon rendelkezésére áll gyógyszer.
-
Korábban szedett gyógyszereit a műtét után szedheti tovább.
-
A műtétet követÅ‘en közvetlenül ihat folyadékot.
-
24 órával késÅ‘bb felkelhet, mozoghat, sétálhat.
Mire figyeljen a műtét után az otthonában?
-
Ha a műtét elÅ‘tt bélelÅ‘készítés történt, elÅ‘fordulhat, hogy egy pár napig nincsen széklete.
Azonnal jelentkezzen kontroll vizsgálatra, amennyiben
-
38 C feletti láza van
-
Ha menstruációszerű vérzése jelentkezik, és óránként betétet kell cserélnie.
-
Ha erÅ‘s alhasi vagy kismedencei fájdalma jelentkezik, melyet a fájdalomcsillapító nem enyhít.
-
Ha igen erÅ‘s, bűzös hüvelyi folyása jelentkezik.
-
Hányingere van, hányás jelentkezik.
-
Mellkasi fájdalom, nehézlégzés esetén
-
Ha a műtéti sebbÅ‘l vízszerű folyadék vagy vér folyik, ha szétnyílik a seb
-
Ha normális folyadékfogyazstás ellenére sem tud órákon keresztül vizeletet üríteni.
-
Ha lábfájdalom, lábdagadás, a lábon bÅ‘rpír jelentkezik.
-
Testszerte kiütése jelentkezik
-
Fájdalmas a vizeletürítés
A hüvelyvarrat
-
A sebet felszívódó varratsorral zárjuk, így varratszedésre nincsen szükség.
Vérzés
-
PecsételÅ‘ vérzés műtét után normális. A pecsételÅ‘ vérzés színe pirosból barnává alakul át, majd sárga színű lesz. A teljes megszűnésig eltelhet 4-8 hét is. Ez a barnás folyás valamennyire kellemetlen szagú lehet, ez szintén nem kóros.
Vizeletürítés
A vizeletürítésnél a vizeletsugár lassabb lehet a szokottnál. A páciensek egy részénél elÅ‘fordul, hogy átmenetileg nem tudják teljesen kiüríteni a húgyhólyagot, ilyenkor szükséges lehet a katéter fennhagyni, és csak katéterrel együtt lehetséges a hazamenetel. A katéter eltávolításának idÅ‘pontja függ a panaszoktól, ezt a kezelÅ‘orvosával kell egyeztetnie.
Étrend
-
A műtét után törekedjen a magas rosttartalmú ételek fogyazstására, egyen sok zöldséget, gyümölcsöt, aszalt szilvát, amitÅ‘l a széklete könnyebb lesz. Ha hajlamos székrekedésre, a következÅ‘ néhány hétben egy gyengébb hashajtót, székletlazítót is használhat. Fontos, hogy a székletürítéskor ne kelljen erÅ‘lködnie.
-
Naponta min. 6-8 pohár folyadékot fogyasszon.
Gyógyszerek:
-
Fájdalomcsillapító: A műtétet követÅ‘en még napokig tapasztalhat fájdalmat a hüvelyben vagy a combhajlatban. Otthonában szedhet fájdalomcsillapítót (pl. ibuprofen tartalmút), a javasolt gyógyszerbÅ‘l a napi maximális agadot azonban ne lépje túl.
-
Székletlazító: Székrekedés esetén használható székletlazító.
-
Hányinger: A műtét utáni napokban a hányinger nem jellemzÅ‘, de amennyiben hajlama van rá, ezt jelezze kezelÅ‘orvosának.
Mindennapi tevékenységek
-
A műtétet követÅ‘ napokban normális, ha gyengébbnek érzi magát. Napról napra erÅ‘sebb lesz, szép fokozatosan visszatérhet a szokott elfoglaltságaihoz. A ház körüli séták meggyorsíthatják ezt a folyamatot.
-
Zuhanyzás: A műtét után 24 órával már lehetséges. KádfürdÅ‘ 2 héttel a műtét után már megengedett.
-
A combhajlatban a bÅ‘rmetszést 5-6 napig sebtapasszal fedje be, zuhanyzás után fertÅ‘tlenítse le (pl. Betadinnal). A hüvelyi sebet nem kell lefertÅ‘tleníteni, a seb tisztántartása viszont nagyon fontos.
-
LépcsÅ‘zés: Szintén megengedett, de a műtét utáni elsÅ‘ napokban elképzelhetÅ‘, hogy gyengébbnek érzi magát hozzá, és segítségre szorul. Ez normális.
-
Emelés: A műtét után 4 hétig ne emeljen. Például nem fér bele a vizes ruhák teregetése, a kisgyermek felemelése, és a szék emelgetése sem. Maximum egy 2 literes üditÅ‘ megemelése megengedett.
Autóvezetés
-
Általánosságban ameddig fájdalomcsillapítóra van szüksége, addig nem javasolt az autóvezetés, mert a fájdalom miatt a reakcióidÅ‘ megnÅ‘. Ez egyénfüggÅ‘, körülbelül 1-2 hét.
Edzés
-
A műtét után 4 hétig csak könnyű séta javasolt, intenzív edzés nem. 4 hét után visszatérhet a nagyobb erÅ‘feszítést igénylÅ‘ (kerékpár, kocogás, aerobik, jóga, stb.)sportokhoz.
Szexuális együttlét
-
A műtét után 6 hétig nem megengedett.
Munkavégzés
-
Általában a műtét után 2 héttel már újra munkába lehet állni.
Kontroll vizsgálat
A műtétet követÅ‘en 6 héttel jelentkezzen be kezelÅ‘orvosához egy kontroll vizsgálatra.
Amennyiben további kérdése van, ezeket kezelÅ‘orvosával egyeztesse.
Hüvelyplasztika
A medencefenék szerkezetének (a hüvely körüli kötÅ‘szövetek, a gát izomzatának) meglazulása nem csak szexuális problémákhoz vezethet, de vizelet visszatartási nehézséget is okozhat.
A háttérben állhat a szülés okozta károsodás, de egyéni adottságok szerint a kor elÅ‘rehaladta is gyengíti a területhez tartozó szöveteket. A plasztikai beavatkozás a mellsÅ‘- és hátsó hüvelyfal megemelésével teszi ismét feszesebbé a hüvelyt.
BÅ‘vebben a beavatkozásról a cystocele és a rectocele címszavak alatt olvashat.
Hüvelysúly terápia

A hüvelysúlyok kisméretű, különbözÅ‘ nehézségű műanyag kúpok, formájukat tekintve leginkább egy tamponhoz hasonlítanak, de vannak köztük kerek műanyag vagy szilikon gömbök is. Funkciójuk, hogy a hüvelybe helyezve segítsenek a medencefenéki izomzat megerÅ‘sítésében.
A kúp alakú súlyoknak két fÅ‘ típusa van. Az egyik a hüvelysúly sorozat, vagyis egy szett, melyben több, növekvÅ‘ tömegű, vagyis egyre nehezebb hüvelysúly található. A másik fÅ‘ típus egy darab kúpból áll, melybe több különbözÅ‘ tömegű nehezék helyezhetÅ‘.
A medencefenéki vagy gátizomzat megerÅ‘sítésén kívül stressz inkontinencia kezelésében is használatosak.
Egy 1995-ös norvég kutatás EMG vizsgálatokkal tesztelte a hüvelysúlyok eredményességét.
Eredményeik szerint a hüvelysúlyok használata megnövelte a medencefenéki izmok tónusát, akár bent tudták tartani a páciensek a hüvelysúlyt a hüvelyben, akár nem. A kutatás ezen kívül javulást mutatott a medencefenéki izmok koordinációjában is.
A késÅ‘bbi vizsgálatok arra jutottak, hogy a hüvelysúly terápia eredményessége megegyezik a gátizomtorna (Kegel torna) eredményességével.
Ugyanakkor az is igaz, hogy nem találták jobbnak a gátizomtornánál.
A kezelés elméletileg úgy működik, hogy az érzet, hogy a hüvelysúly mindjárt kicsúszik a hüvelybÅ‘l, egy szinte akaratlan összehúzódásra készteti a medencefenéki izmokat annak érdekében, hogy a hüvelysúly a helyén maradjon. Ez pedig segít az izmok megerÅ‘sítésében.
Hogyan kell használni a hüvelysúlyokat?
A megfelelÅ‘ súly síkosító zselé vagy krém segítségével történÅ‘ hüvelybe helyezése után annyira kell összehúzni a medencefenéki izmokat, hogy a hüvelysúly ne csússzon ki a hüvelybÅ‘l.
Azzal a súllyal kell kezdeni, amit legalább egy percig bent tud tartani a páciens.
Ezt a gyakorlatot napi kétszer kell elvégezni.
Fokozatosan kell növelni az idÅ‘tartamot addig, amíg az elsÅ‘ hüvelysúlyt 15 percig a hüvelyben tudjuk tartani.
Ezt követÅ‘en át lehet térni egy nehezebb súlyra.
A cél, hogy a legnehezebb hüvelysúlyt 15 percig a hüvelyben tudjuk tartani, és a feladatot napi kétszer el tudjuk végezni.
Kinél nem végezhetÅ‘ hüvelysúly terápia?
Bizonyos esetekben a kezelés nem javasolt. Ilyenek a következÅ‘ek:
- Várandósság alatt, közelmúltban lezajlott vetélés esetén, illetve gyermekágyban
- Szeméremtest és hüvelygyulladás esetén
- Nagyfokú szülési medencefenéki izomsérülés esetén (ennek megítélésében segít az urogynekológus szakvizsgálat)
- Súlyosabb fokú kismedencei süllyedés esetén (ennek megítélésében segít az urogynekológus szakvizsgálat)
- Menstruáció alatt
- Házasélet utáni két órában
- Kismedencét érintÅ‘ műtétet követÅ‘ 3 hónapban
- Pszichoszexuális zavar esetén
A hüvelysúlyok használatának elÅ‘nyei
Motiváló lehet, hogy a páciens észleli a folyamatos fejlÅ‘dést azáltal, hogy egyre nehezebb súlyokat tud egyre hosszabb ideig bent tartani a hüvelyében.
A súlyok segítenek abban, hogy a megfelelÅ‘ izmokat dolgoztassuk.
Könnyen beszerezhetÅ‘ek akár a szakembertÅ‘l, akár interneten keresztül.
Bár nincs rajtuk támogatás, nem elérhetetlenül magas az áruk (típustól függÅ‘en 5000-20000 FT körül).
A hüvelysúlyok használatának a hátrányai
Egyeseknek nehézséget okozhat a felhelyezés.
Bizonyos esetekben a jó technika és megfelelÅ‘ "hüvelyi edzettség" ellenére is kicsúszhat a súly a hüvelybÅ‘l (pl. sérült mély medencefenéki vagy felületes gátizmok, nagyon tág hüvely).
Más esetekben pedig anélkül is bent marad, hogy nagyobb erÅ‘kifejtésre lenne szükség (pl. nagyon szűk hüvely).
A páciensek egy részének kényelmesebb lehet a Kegel gyakorlatok végzése, mint a hüvelysúlyok használata. Ebben a kérdésben is érdemes a kezelÅ‘orvossal konzultálni.
Nagyon ritkán elÅ‘fordulhat, hogy a hüvelysúlyok használatával összefüggésben hüvelyi vérzést, erÅ‘sebb hüvelyfolyást, gyulladást tapasztal a páciens, ilyen esetekben a szakvizsgálatig fel kell függeszteni a használatot.